Farkas Bertalan 1980-as, homályos célú és dokumentáltságú kísérlete után ez a második alkalom, hogy magyar tudományos művelet történt a világűrben, írja a Napi Gazdaság. A kísérlet fő célja habgenerátor kifejlesztése volt nagy szilárdságú fémhabra, amely érzéketlen a gravitáció irányára és nagyságára, felhasználása pedig igen széles körű lehet. Heteken belül az Admatishoz kerülnek a kísérletről készült részletes felvételek, ezek alapján történik a kísérlet leírása és értékelése, ami akár több évig is tarthat - tette hozzá Bárczy. A konzorcium szabadalmának számító habosítógenerátor működtetése gyakorlatilag problémamentes volt a súlytanság állapotában, apróbb gondok ellenére a berendezés várakozások fölött teljesített a Földtől körülbelül 300 kilométeres távolságban is. Az űrállomás és a műveletet végző asztronauta folyamatos földi kapcsolatban állt az Admatis szakembereivel, akik egy fedélzeti kamera segítségével nyomon követhették az eseményeket, amelyek a nem túl nagy felbontású optikán keresztül is transzparensen zajlottak.
A magyar cég mindössze néhány kilogrammot nyomó berendezése a február 7-én folytatott kísérlet előtt négy nappal indult Bajkonurból egy orosz teherűrhajó fedélzetén, de már január végén üzemkész állapotba kellett hozni. Így meglehetősen szűk határidővel kellett a kísérletet elvégezni, mivel a készülék csak február 10-ig volt működőképes. Boldogok vagyunk, hogy a szerkezet járt az űrállomáson - mondta a szakember, aki szerint ezzel a konzorcium kiváló referenciát szerzett és egy elitklubba került. Az Admatis az első magyar vállalkozás, amely ilyen lehetőséghez jutott.
A 2008 elején alakult konzorcium hároméves fejlesztéseként létrejött szerkezet megszületését és űrbe juttatását az Európai Űrügynökség (ESA) körülbelül félmillió eurós forrása tette lehetővé, amelyet részben uniós k+f pályázatokból teremtettek elő. Magyarország a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) révén évente 2 millió euróval támogatja az ESA PECS programját (Programme for European Cooperating States), amelynek nagy részét hazai kutatóműhelyek pályázhatják meg, és amely a berendezés építését teljes mértékben finanszírozta. Az ESA az európai űriparban zajló munkálatok koordinátora is, és egy másik, az EU-val közösen futtatott projektjében az Admatis szintén érdekelt. A cég számos másik vállalkozással együtt részt vesz a Sentinel-2 műhold építésében is; az igazi kihívást jelenleg ez jelenti - mondta Bárczy. A körülbelül másfél tonnás, elsősorban környezetvédelmi célokra készülő szatellithez több alkatrészt is gyárt az európai űripari óriáscég, az EADS beszállítójaként munkálkodó Admatis. A számos alvállalkozót, "fél Európát" foglalkoztató projekt tulajdonképpen maga is egy nagy gépezet, amelyben kis csavarnak lenni is jó. A repülő modell átadását december végére ígéri a projekt vezetője, de a magyar cég számára a május-júniusi időszak is nagy izgalmakat tartogat, ugyanis ekkor döntenek terveik elfogadásáról. A döntésen pedig igen sok múlhat, hiszen míg az űrkutatás drága, addig a kész űrtechnika meglehetősen jól hoz a konyhára - tette hozzá Bárczy.
A konzorcium tagja az Admatis mellett a Technoplast Kft., a Refmon Zrt., a Miskolci Egyetem és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány.
