A jelentési hajlandóságot csökkentheti az is, hogy a pénzintézet, illetve alkalmazottja tart attól, hogy a jelentéssel rontja az ügyfélkapcsolatot, még akkor is, ha a jelentéstétel elmulasztását a törvény szigorúan bünteti. (A jogszabály szerint maximum három év börtönnel büntethető az, aki a jelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, ugyanakkor a Büntető törvénykönyv (IV. szakasz, 1978) szintén rögzíti, hogy két év börtönbüntetéssel, közmunkával, vagy bírsággal sújtható az, aki hanyagságból mulasztja el a gyanús ügylet jelentését.)
A pénzmosás elleni lépések extra kiadást jelentenek a társaságoknak, amelyek megtérülése ráadásul nem is mérhető. A megfelelő eljárások alkalmazása azonban megtérül a folyamatos üzletminőségben, a stabil ügyfélkörben és a piac jó megítélésében.
Az említett két alapeljáráson túl más elemek is kellenek a hatékony jelentési struktúra működtetéséhez: szükséges a felsőszintű vezetők elkötelezettsége, a pénzmosás elleni küzdelem tudatosítása és kultúrájának kialakítása a társaságon belül, megfelelő eljárások és szabályok alkalmazása, a szükséges munkatársak, felelősök biztosítása (élükön a jelentések rendőrségi továbbításáért felelős kijelölt személlyel), megfelelő képzés a munkatársaknak és az ügyfeleknek egyaránt, valamint az alkalmazott stratégia folyamatos ellenőrzése és rendszeres felülvizsgálata.
"A felsővezetés, beleértve az igazgatóságot is, elkötelezettsége nélkül nem valószínű, hogy sikerül felismerni a pénzmosás működési kockázatát, és esetleges hírnévromboló jelentőségét, illetve védekezésül megteremteni a megfelelő pénzmosás elleni kultúrát. Olyan belső jelentéstételi struktúrára van szükség, amely minden gyanús ügylet bejelentését garantálja, függetlenül az érintett ügyfél személyétől, illetve pénzintézet és az ügyfél kapcsolatától" - hangsúlyozza Charlie Patrick.
Szubjektív jelentéstétel a pénzmosási tranzakcióknál
A pénzmosás elleni új jogszabály egyik alapvető eleme, hogy a pénzügyi intézmények meghatározott körének a gyanús tranzakciókat jelentenie kell a rendőrségnek. Az esetek egy részében azonban többnyire szubjektív megítéléstől függ, hogy az intézmény gyanúsnak minősít-e egy tranzakciót vagy eseményt. Ez a szubjektív elem ugyanakkor jelentősen csökkenthető, ha a társaság saját ügyfeleiről alapos profilt készít, és azt következetesen alkalmazza az egyes pénzügyi események értékelésekor – véli Charlie Patrick, a KPMG szakértője.
