A legszegényebb országokban az egy főre jutó GDP csak az átag 42 százalékát éri el. A Balti-államok, Lengyelország, Litvánia, Szlovákia és Málta mellett Magyarország is ebbe a kategóriába tartozik.
Az Európa Bizottság jelenleg kénytelen azt konstatálni, hogy eddig példa nélküli módon megnő 2004 májusától a tagországok közti gazdasági egyenlőtlenség.
A leggazdagabb és legszegényebb régiók közti különbség meg fog kétszerezni a bővítéssel. A korábbi 68 millió fő helyett, akik eddig az EU-s mérce szerint szegénynek számítottak, 116 millió polgárra lesz ez jellemző, az elmaradott régiók száma pedig 48-ról 67-re nő.
Felmerült az Európai Bizottság ülésein, hogy az egyenlőtlenség növekedésének megakadályozására növelni kéne a belépő államok támogatását. Michael Barnier regionális politikáért felelős biztos a támogatási keret növelése mellett foglal állást.
A brit-holland-német elképzelés szerint szűkített keret elérését teszik lehetővé az új államoknak, míg a bennlevő tagországok a továbbiakban egymást nem támogatnák.
A brit renacionalizálási elképzelés szerint országonként kellene dönteni a támogatás mértékéről. Portugália, Görögország és az újonnan belépő kelet-európai államok igényelhetnek csak a brit elképzelés szerint eu-s forrásokat a jövőben.
A Bizottságban jelenleg a viták során szemben áll a versenyképes régiók erősítésének és a fejlesztendő területek támogatásának elmélete.
Túl elmaradottak a csatlakozó államok
A kibővített Európai Unió 116 millió polgára fog olyan elmaradott területen élni, ahol az unióra jellemző átlagos GDP csak 75 százalékát éri el a nemzeti jövedelem.
