A WWF felmérése a magyar vízgazdálkodás számos hiányosságára mutat rá, például a vizes élőhelyek védelme a gyakorlatban háttérbe szorul - közölte a WWF Magyarország az MTI-vel. A WWF úgy értékeli: a különböző magyar vízgazdálkodási intézkedésekben, folyamatokban a társadalmi részvétel gyenge, általában csak tájékoztatásra korlátozódik, a szakmai döntések tényleges társadalmi befolyásolása ritka.
A felmérés szerint a magyar vízgazdálkodás integráltsága nem megfelelő, a természetvédelmi, környezetvédelmi, vízügyi, szociális és gazdasági együttes kezelése fejlesztésre szorul. A szomszédos országokkal való vízügyi együttműködés többnyire árvízvédelmi, vízminőségi és vízmennyiségi kérdésekkel foglalkozik, a természeti értékek együttes, határon átnyúló védelme súlyos hiányosságokkal küzd (Szigetköz, Dráva).
A WWF tanulmánya szerint Európa vízkészletei komoly veszélyben vannak, a túlzott használat, a szennyezés és az integrált vízgazdálkodás hiánya miatt. A közlemény szerint ez a kérdés annak ellenére nincs megoldva, hogy 2000-ben elfogadták az EU víz keret irányelvét.
A WWF 23 országban, így Magyarországon is végzett felméréseken alapuló tanulmánya Olaszországot, Görögországot és Spanyolországot sorolta a vízzel legrosszabbul gazdálkodó országok közé, míg Belgiumot, Finnországot és Svédországot találta a legjobbaknak.
A WWF felmérése többek között rávilágított arra, hogy a részt vevő országok 60 százalékánál hatástalanok az ipar, a mezőgazdaság és a háztartások által okozott vízfogyasztási problémák kezelésére kidolgozott stratégiák.
WWF: Komoly veszélyben a magyar vízkészletek
A WWF felmérése a magyar vízgazdálkodás számos hiányosságára mutat rá, például a vizes élőhelyek védelme a gyakorlatban háttérbe szorul.
