Dióssy László hangsúlyozta: az elmúlt hetekben számos önkormányzati vezető kereste meg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot (KVvM) azzal a szándékkal, hogy kibúvót kapjanak a korszerűtlen szeméttelepek bezárásának július 16-i határideje alól. A zöldtárca azonban elutasította ezeket a kéréseket, hiszen a régi "szemétkupacok" 8 éve tervezett bezárásának elmulasztása súlyosabb következményekkel járna, mint az önkormányzatok vállára nehezedő jelenlegi többletterhek - mutatott rá a szakállamtitkár.
A légkört és a felszín alatti vizeket súlyoson szennyező hulladéklerakók további üzemeltetése esetén Brüsszel akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat Magyarország ellen, ami a jelentős pénzbüntetések mellett akár a teljes hulladékgazdálkodási támogatás felfüggesztését is eredményezheti. Az országban jelenleg 80 műszakilag megfelelő lerakó működik, a teljes lakosság arányában lényegesen több mint más uniós tagországban - húzta alá Dióssy László.
Az egymással szövetkezve, időben lépő önkormányzatoknak így nem jelent problémát az átállás, ezek a települések most elsősorban a mintegy 1100 régi telephely, teljes uniós és állami támogatást élvező helyreállításával, rekultivációjával vannak elfoglalva - fejtette ki Veszprém volt polgármestere. Kiemelte: összesen 90 elavult szeméttelepet kell bezárni, ami a lerakókba kerülő hulladék 20 százalékát érinti, leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyében és Pest megye északi részén.
A problémás területeken ugyanakkor jelenleg is folyamatban vannak hulladékgazdálkodási beruházások, amelyek legkésőbb az év végéig fejeződnek be - hangsúlyozta Markó Csaba, a KVvM főosztályvezető-helyettese.
A korábbi, elavult hulladékgazdálkodási állapotokat szemléltetve hozzátette: egy 2002-es felmérés még mintegy 1300 működő magyarországi szeméttelepet számolt össze a mintegy 3200 településen.
Horváth Szabolcs, a KVvM szakembere kifejtette: a legalább 50-100 évre tervezett új hulladéklerakók kialakítása során úgynevezett kombinált alsó szigetelést alakítanak ki a szemétből szivárgó folyadékok felfogására. A régi telepek kötelező bezárásának első számú oka, hogy ezt a geológiai (agyag) rétegből és egy geomembrán (fóliából álló) réteget nem lehet utólag beépíteni a tároló medencék aljára.
Perneczky László, a Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) munkatársa elmondta: Magyarországon évente 4,6-5 millió tonna kommunális hulladék keletkezik, amelynek mintegy 75 százaléka kerül lerakókba, míg 10 százaléka végzi égetőben, és csak további 12 százaléka kerül újrahasznosításra. A lakossági hulladék mennyiségét ugyanakkor több mint felével lehetne csökkenteni olyan egyszerű és olcsó lépésekkel mint a komposztálás, vagy a szelektálás.
