Az újonnan csatlakozott uniós tagországok munkavállalói ezentúl szabadon vállalhatnak munkát a hét munkaerőhiánnyal küzdő szektorban: építőipar, szálloda- és vendéglátóipar, mezőgazdaság, nehézipar, feldolgozó iparágak, kereskedelem és tisztítóipar. Ezekben a munkakörökben a tavaly meghirdetett 700 ezer állás egyharmadát nem töltötte be senki. A munkaerőpiac részleges megnyitásával a francia kormány ezen szektorokban kívánja a francia fiatalok képzését is ösztönözni.
A szigorúan meghatározott listával Franciaország a globalizáció miatti társadalmi félelmektől tartva továbbra is óvatos politikát folytat. Ennek oka a "lengyel vízvezeték-szerelőtől" való félelem a közel 10 százalékos munkanélküliségi ráta okán.
A kelet-európai munkavállalók előtt megnyíló munkaköröket a minisztérium a szociális partnerekkel való egyeztetések során határozta meg. A legtöbb francia szakszervezet a munkaerőpiac teljes megnyitását támogatja annak érdekében, hogy minden ország minden munkavállalója egyenlő jogokat élvezzen. "Franciaország nem teheti meg, hogy haszonélvezője a kereskedelmi kapcsolatoknak, ugyanakkor nem engedi be az új munkavállalókat" - véli Marcel Grignard, az egyik legnagyobb szakszervezet, a CFDT országos titkára. Reméli, hogy három év múlva Franciaország teljesen megnyitja munkaerőpiacát valamennyi uniós állampolgár előtt.
