- Nyáron Ankarában megszületett a kormányközi megállapodás a Nabucco-földgázvezetékről, és megalapították a megvalósítására létrejött Nabucco-konzorciumot. Ennek ellenére még mindig úgy látszik, hogy a projekt néhány éve egy helyben topog, sokan kételkednek megvalósíthatóságában. Ön miként ítéli meg a kilátásokat?
- Én abszolút nem így látom a helyzetet. A Nabucco korábban valóban küszködött politikai nehézségekkel, de az ankarai szerződés aláírásával nagy lépést tettünk előre. Mostantól 2010 végéig az a feladatunk, hogy "beruházásra éretté" tegyük a projektet – jövőre meg lehet és meg is kell hozni a döntést a befektetésről. Ha ez megvan, akkor valósággá kell tennünk a terveket, el kell kezdeni az építkezést. Véleményem szerint a Nabucco 2016-ban működik majd teljes kapacitással, és ekkor már 31 milliárd köbméter földgázt fog szállítani Európába.
- Pontosan honnan is? Eddig meglehetősen sok név reppent fel a potenciálisan szóba jöhető országok között...
- Azerbajdzsán, Türkmenisztán és Észak-Irak lehet a három legfontosabb partner. Szerintem Türkmenisztánt az Oroszországba irányuló szállítások megszakítása (a Gazprom korábban leállította a türkmén gáz szállítását az európai kereslet és az árak csökkenésére hivatkozva – a szerk.) meggyőzte arról, hogy a Nabucco egy olyan opció, amiről nem mondhat le. És ugyanez érvényes Azerbajdzsánra is.
- Mi a helyzet Iránnal vagy például Katarral?
- Iránnal kapcsolatban szkeptikus vagyok. Mostani politikája alapján – gondoljunk csak az atomprogramra – úgy vélem, nem vonjuk majd be a Nabucco-projektbe. Ha Katar vagy Kuvait bejön, az jó, de alapvetően az előbb említett három országgal számolunk.
- Ha már a politikánál tartunk, Ön szerint vállalt-e Magyarország politikai kockázatot azáltal, hogy belépett a Nabucco-projektbe? Elemzők szerint ugyanis az oroszok által tervezett, Ukrajnát kikerülő Déli Áramlat – amely mellett szintén elkötelezte magát a magyar kormány – és a Nabucco versenytársa egymásnak.
- Én ezt nem így látom. A Déli Áramlat például 24 milliárd euróba kerül, a Nabucco nyolcba. Véleményem szerint a Déli Áramlat egy olyan projekt, amely el akarja bátortalanítani azokat az országokat, amelyek részt vesznek a Nabuccóban. Pedig utóbbi nem Oroszország ellen irányul; a mi célunk az, hogy diverzifikáljuk a forrásokat annak érdekében, hogy megszűnjön a mostani egyoldalú, egészségtelen függőség. Az oroszok viszont nyilvánvalóan ennek fenntartását szeretnék, különben nem reagálnának olyan hevesen a Nabuccóval kapcsolatban.
Mondok egy példát: hétvégén részt vettem egy konferencián az ukrajnai Jaltában, ahol Viktor Csernomirgyin korábbi orosz miniszterelnök (és a Gazprom egykori elnöke - a szerk.) heves érzelmektől kísérve azt magyarázgatta, hogy a Nabucco-gázvezetéknek semmi értelme sincs, hiszen sehonnan sehová fut. De ha valóban ennyire értelmetlen, akkor miért izgatta fel magát tőle ennyire? Hát azért, mert Oroszország azt látja, hogy a Nabuccóval egy diverzifikált helyzet állna elő Európában gázellátás terén, ezt pedig nem akarja. És ez szerintem nem helyes.
- Nem lehet, hogy éppen emiatt lesz mégis rizikós politikailag Magyarországnak a Nabucco-projekt?
- Nem, ez egy EU által támogatott európai projekt, ebben nincs politikai rizikó, Magyarország pedig eddig megtette a Nabucco érdekében azt, amit kellett.
- A másik oldalról közelítve a kérdéshez: abban lát-e problémát, hogy a magyar kormány a Déli Áramlat mellett is elkötelezte magát?
- Ahogy mondtam, számunkra a cél, hogy minél több forrásból érkezzen gáz Európába. Ezt a feladatot csak a Nabucco képes ellátni, a Déli Áramlat nem.
- Ha jól értem, azt állítja, hogy a Déli Áramlat felesleges Magyarország számára.
- Ezt a magyar döntéshozóknak maguknak kell eldönteniük. Én szilárdan meg vagyok győződve arról, hogy Európának szüksége van a Nabucco-gázvezetékre, amit meg is fogunk valósítani.
- Addig azonban még jó néhány telet kell kibekkelnünk az Ukrajnán át érkező (vagy éppen nem érkező) orosz gázzal. Mit tehetünk azért, hogy minél kisebb áldozatokkal ússzuk meg ezt az időszakot?
- Meg kell teremteni a feltételét annak, hogy egy összeurópai hálózat jöhessen létre, amelyben szükség esetén nem csak Keletről Nyugatra, hanem Nyugatról Keletre, Északról Délre és Délről Északra is lehet áramoltatni a földgázt. Egyébként nagyon fontosnak tartom, hogy az ukrán-orosz gázvitába az EU is bekapcsolódott, éppen az oroszok kérésére.
- És Ön szerint mi lesz idén télen? Megint hajba kap majd a két ország, mi pedig számolgathatjuk, meddig elég a tartalék?
- Remélem, hogy nem. A hétvégi jaltai konferencián Oroszország azt ígérte, hogy nem lesz megszakítva az ellátás. De ezt ugye nem lehet előre tudni, én sem vagyok próféta…
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
