A tervezet jelenlegi formájában a vendéglátóipar forgalmát akár 25 százalékkal, a költségvetés jövedéki adó és áfa bevételeit pedig mintegy 50 milliárd forinttal csökkentheti, és hasonló nagyságrendben érinthet más ágazatokat is. Továbbá csökkenti a helyi önkormányzatok bevételeit és jelentős munkanélküliség növekedést idézhet elő - áll a szövetség közleményében, amelyet pénteken juttattak el az MTI-nek.
Több kormánypárti képviselő aláírásával nyújtották be pénteken a törvénymódosító javaslatot. Ennek értelmében a jövőben minden zárt légterű nyilvános helyen tilos lehet a dohányzás, a javaslat júliustól lépne hatályba. A Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár elmondta, hogy a kormányzat támogatja a javaslatot. Hozzátette: azokban az országokban, ahol már bevezettek hasonló korlátozást, a vendéglátó-ipari egységek bevétele nem csökkent, egy éven belül viszont javult a lakosság egészségi állapota.
Szócska Miklós kiemelte a dohányzással összefüggő gazdasági veszteségeket is. Elmondása szerint egy év alatt több mint ötezer munkaképes férfit és nőt rokkantosítottak a dohányzással összefüggő betegségek miatt, kezelésük pedig felbecsülhetetlen gyógyszerköltségeket vont maguk után. Így a nemzeti össztermék 1,5-2 százalékát veszítjük el a dohányzás miatt. "A veszteség nagyobb mint a dohányzásból származó jövedelem" - szögezte le az államtitkár.
A Magyar Dohányipari Szövetség rendkívül sajnálatosnak tartja azt a tényt, hogy a tervezetről semmilyen társadalmi, vagy szakmai egyeztetésre nem került sor. Ugyanakkor a Szövetség egyetért és támogatja azokat a társadalmi törekvéseket, amelyek célja az egészséges életmód ösztönzése és a nemdohányzók védelme.
A társadalmi egyeztetés elmaradása annál is érthetetlenebb szerintük, mivel a szabályozás érinti a magyar felnőtt lakosság nemdohányzó 2/3-át és dohányzó 1/3-nyi kisebbségét is. Ugyanúgy érint továbbá olyan ágazatokat, mint a vendéglátóipar, kereskedelem, mezőgazdaság, dohányipar. Súlyos veszteségeket okoz a magyar gazdaság számára, valamint munkahelyek elvesztéséhez vezet.
Hangsúlyozzák, hogy a dohányzás vendéglátóhelyi tiltása közvetlenül hozzájárul az önkormányzati bevételek csökkenéséhez. A korlátozás a dohánytermékek jövedéki adója és ÁFA bevételei szempontjából mintegy 50 milliárd forint kiesést jelent a költségvetés szempontjából, és hasonló nagyságrendű bevételkiesést okozhat egyéb ágazatokon keresztül. A vendéglátóipar a számítások szerint forgalma akár negyedének elveszítésére is számíthat.
A beterjesztett törvénytervezet a dohányzás azonnali betiltásával társadalmi feszültségeket szül. Kutatások is igazolják, hogy az emberek nagy többsége a tiltást kivételekkel támogatja szemben a zéró tolerancia elvével. A vendéglátóhelyi dohányzás tiltásának vonatkozásában komoly probléma a végrehajthatóság, és még az egyébként jogkövető állampolgárokat is – akaratukon kívül – jogsértő helyzetbe hozhat - álla a közleményben.
A Magyar Dohányipari Szövetség álláspontja szerint nincs olyan nemzetközi kötelezettségvállalás, amely indokolná a törvény ilyen egyeztetés nélküli gyors elfogadását a jelenlegi gazdasági helyzetben.
A beterjesztett törvénytervezet továbbá a képes figyelmeztetés bevezetése kapcsán nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy az Európai Bizottság év végén új direktívát készül elfogadni az egészségügyi feliratokról. Az országgyűlésnek benyújtott tervezet – a hat hónapos határidő biztosításával - nem ad megfelelő átmeneti időszakot a gyártók számára a magas költséggel járó technológiai átálláshoz, illetve a kiskereskedelem oldalán is jelentős nehézségekkel járhat.
A Magyar Dohányipari Szövetség kész a szakmai párbeszédre és a közreműködésre egy társadalmi konszenzusra épülő, a nemdohányzók érdekeit és a dohányzók jogait szem előtt tartó, végrehajtható, betartható és ellenőrizhető szabályozás megalkotása érdekében. "Elengedhetetlennek tartjuk a fokozatosság elvének érvényesülését annak érdekében, hogy a szabadságjoga senkinek ne sérüljön és az érintetteknek legyen idejük alkalmazkodni a változásokhoz" - szögezi le a szövetség.
MTI
