A Gazprom orosz gázipari óriásvállalat nagyratörő terve politikai éket ver Nyugat- és Kelet-Európa közé - fogalmazott a lap. A Balti-tenger fenekén lefektetendő gázvezeték nyilvánvaló előnyökkel járna a kontinens nyugati fele számára, de Közép- és Kelet-Európa vezetői attól félnek, hogy olyan új éra köszönt be, amelyben Oroszország meghatározó befolyásra tesz szert az egykori szovjet tömb országaiban gázforrásai révén - olvasható a Moszkvából keltezett címoldalas írásban.
A The New York Times megállapította: a hatalmas gázkinccsel és megdöbbentően jó személyes kapcsolatokkal rendelkező Oroszország megosztotta az Európai Unió tagjait, amelyek pedig elkötelezték magukat amellett, hogy közösen lépnek fel biztonságuk érdekében.
A lap szerint biztonsági szakértők és kelet-európai tisztviselők attól tartanak: a szovjet utódállamokat és a keleti tömb egykori országait megkerülő Északi Áramlat nevű vezetékkel Oroszország nagyobb eséllyel gyakorolhat majd politikai nyomás szomszédaira a gázszállításokkal, mint eddig. Moszkvának ugyanis jelenleg a gazdag és erős nyugat-európai országok tiltakozásával is szembesülnie kell, ha valamely kelet-európai szomszédjára nyomást gyakorolva elzárja a gázvezetéket, mivel Nyugat-Európa is a térségen keresztül jut hozzá az orosz energiahordozóhoz. Az Északi Áramlat azonban megváltoztatná a képletet: Nyugat-Európa közvetlenül kapna orosz gázt a tervek szerint több mint 1200 kilométer hosszan a víz alatt húzódó vezetékből.
"Tegnap a tankok, ma az olaj" - fejezte ki tömören véleményét Zbigniew Siemiatkowski, a lengyel elhárítás egykori főnöke. A volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Kelet-Európa joggal aggódik, hiszen az a lehetőség, hogy Moszkva kénye-kedve szerint elzárhatja az egyik vezetéket a másik nélkül, több leállást fog eredményezni a kelet-európai szállításokban. Brzezinski szerint egy olyan nagyívű orosz kezdeményezésről van szó, amely arra irányul, hogy szétválasszák Közép- és Nyugat-Európát az orosz gáztól való függőség tekintetében.
Az újság szerint Moszkva persze nem így állítja be a dolgot. A Gazprom - amely az európai gázfogyasztás 28 százalékát biztosítja - azt hangoztatja, hogy kereskedelmi, nem pedig stratégiai projektről van szó. Több európai tisztviselő is azt állítja, hogy az Északi Áramlat segíti a földrész egységének megteremtését, erősítve annak energiabiztonságát.
Az újság viszont megjegyezte: a gázvezeték terve azzal az aggodalommal tölti el Közép- és Kelet-Európa vezetőit, hogy az egykor a szovjet iga alatt nyögő országok sérülékenyebbek lesznek az orosz energiaipari zsarolással szemben. Ez a moszkvai taktika nem nevezhető ritkának; egy a svéd védelmi minisztérium melletti kutatóintézet jelentése szerint Oroszország 55 ízben szakította meg Kelet-Európa energiaellátását külpolitikai nyomásgyakorlás céljából a Szovjetunió felbomlása óta. Januárban például több százezer lakás maradt fűtés nélkül és több száz vállalat termelése állt le három hétre Dél-Kelet-Európában, amikor Oroszország elzárt egy Ukrajnán áthaladó vezetéket a vele kialakult ár- és elszámolási vita miatt.
MTI/Menedzsment Fórum
