A találkozón elhangzott: a két ország megvalósíthatósági tanulmányt készíttet a vezetékről, és rögzíti a munkálatok menetrendjét. Mint Boriszov közölte, a vezeték megépítése rendkívül kedvező Bulgária számára. Ugyanakkor megismételte, hogy Bulgária eláll a transzbalkáni Burgasz-alekszandrúpoli kőolajvezeték megépítésétől, mert a Fekete-tenger partjainál tervezett vezeték környezeti megfontolásból heves tiltakozást váltott ki az ott élők körében, akik a helyi idegenforgalmat féltik. Szavai szerint a tavaly július óta hivatalban lévő új kormány áttekintette a tervezett beruházást, és úgy döntött, hogy kiszállnak a projektből, nem utolsósorban azért is, mert az - a kormány értékelése szerint - nem lenne gazdaságos.
Zubkov ezzel kapcsolatban elmondta: Moszkva kész elfogadni a bolgár álláspontot, és elvetni a vezetéképítést, ha nemzetközi vizsgálat ítéli a környezetre veszélyesnek a vezetéket. A Magyarországon is áthaladó Déli Áramlat fő célja a kockázatosnak tekintett tranzitországok - mindenekelőtt Ukrajna - elkerülése. A vezeték a tervek szerint Oroszországból a Fekete-tengeren át Bulgáriába, majd két ágon Olaszországba és Ausztriába vezet, s kapacitását évente 63 milliárd köbméterre tervezik. A költségeket egyelőre csak becsülni tudják, de a Gazprom legutóbbi közlése szerint várhatóan 8,6 milliárd eurót tesznek ki.
MTI/Menedzsment Fórum
