A Nabucco gázvezeték a legfontosabb stratégiai gázellátó-vezetékek egyike lesz az EU-ban, Brüsszel azt reméli, hogy a teljes uniós gázszükségletek 5-10 százalékát fedezni tudják a vezetéken jövő gázzal.
Az EU fő problémája a Nabuccóval kapcsolatban az a bizonytalanság volt, hogy végül mely országok fogják megtölteni a 2020-ra már évi 31 milliárd köbméter csúcskapacitásúra tervezett vezetéket - mutat rá az APA. A közép-ázsiai országok kulcsszerepet játszanak az uniós elképzelésékben, bár május elején Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán a prágai energiacsúcson elfogadott megállapodást nem írták alá. Így a Nabucco konzorcium elsősorban Azerbajdzsánban bízott, de Egyiptomot és Irakot is lehetséges szállítónak tartotta.
Irak éppen vasárnap, a hétfői aláírás kapcsán jelentette ki, hogy egyelőre nem tud gázt adni a Nabuccóba, mert hazai igényeire összpontosít és ezen felül nincs eladható gázmennyisége. A török energiaügyi miniszter szerint viszont a jövőben akár Irán és Oroszország is adhat majd gázt az Európai Unió és az Egyesült Államok által támogatott Nabucco-vezetéknek, noha a terv célja éppen az, hogy csökkentse Európa energiafüggőségét az oroszoktól, Irán pedig - politikai okokból - egyelőre nem számít lehetséges partnernek.
Pénteken Türkmenisztán is közölte, hogy kész gázt elkülöníteni a Nabucco-gázvezeték számára, és Azerbajdzsán is jelezte, hogy hozzájárulhat a vezeték gázzal való feltöltéséhez. Mindez fokozza azokat a reményeket, hogy sikerül majd megfelelő mennyiségű gázt lekötni a vezeték feltöltéséhez és működtetéséhez.
Időközben - vasárnap - megoldódott a török gázigény kérdése is, amelytől a többi részes fél számára döntően függött a terv jövedelmezősége. Egy nappal a Nabucco-vezetékről szóló kormányközi megállapodás aláírása előtt, Törökország lemondott arról, hogy a gázvezetéken szállított gáz 15 százalékára igényt tart. Az Európai Bizottsággal ez ügyben folytatott tárgyalásokon Ankara ugyanakkor biztosítékot kapott, hogy részesül a projekt bevételeiből, miután a 3300 kilométeres vezetékből 2000 kilométer török területen halad. Törökország így a tranzitdíjakból 50-60 százalékot, évi 400-450 millió eurót remél.
MTI/Menedzsment Fórum
