Hétfőn még a diákok tanáraikat ünnepelték a pedagógusnapi demonstráción a Belügyminisztérium előtt, kedden pedig már Pintér Sándorék benyújtották a parlamentbe a státusztörvény-tervezetet. Alig pár órával ezt követően a PDSZ úgy döntött: Brüsszelhez fordulnak, álláspontjuk szerint az ugyanis számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken vagy nem, vagy nem ebben a formában esett szó. Az érdekvédők abban bíznak, hogy a folyamat még visszafordítható.
A kedd délutáni, belügyminisztériumi közleményben elhangzott ígérettel összhangban a kormány a késő esti órákban valóban beterjesztette az Országgyűlés elé a státusztörvény tervezetét.
A hírről Pintér Sándor is tájékoztatta a pedagógusokat, a Kréta rendszerében megjelent levélben többek között azt írta: a törvény kidolgozásakor figyelembe vették a beérkezett véleményeket. Emellett köszönetet mondott a tanároknak, és jó pihenést kívánt nekik a közelgő nyári szünetre.
A státusztörvény-tervezet eredeti verzióját március 2-án tette közzé a kormány, amely szakmai és egyéb berkekben is rengeteg kritikát kapott és indulatot váltott ki. A dulakodásig, kordonbontásig és könnygázig fajuló tüntetések sorozatát és a látszategyeztetéseket követően most mégis megtörtént a tervezet benyújtása.
"Többször kértük, hogy a benyújtás előtt hadd tekintsük meg a tervezet végleges változatát, de erre nem kaptunk lehetőséget. Így, ahogyan arra számítani lehetett, a javaslat jó néhány meglepetést tartalmaz. Mindez azt jelenti, az egyeztetés bizonyos elemeket illetően nemhogy nem volt érdemi, de egyes részek vonatkozásában teljesen elmaradt. Ilyen formában ezt nem lett volna szabad beterjeszteni" – jelentette ki az Indexnek Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja.
Hozzátette: a benyújtás miatt egyenesen Brüsszelhez fordulnak, levelükben pedig részletesen kifejtik, hogy mely ügyekben maradt el az egyeztetés. Azt akarjuk, hogy világosan lássák, mi történt, hátha onnan még megfékezhető, esetleg visszafordítható a folyamat.