A cikk szerint a tőzsdei cégek többsége az idén önmérsékletet tanúsított, és nem emelte vezetői fizetését. Kivétel volt ez alól az Elmű és az Émász, ahol az inflációkövető gyakorlatnak megfelelően 3 százalékkal növelték a vezetők juttatásait. Rajtuk kívül csak az Egisnél és a Zwacknál volt emelés, ám az igazgatótanács (it) és a felügyelő bizottság (fb) díjazása mindkét társaságnál messze elmarad az átlagtól.
Az A kategóriás társaságoknál a lap számításai szerint az igazgatóság elnöke átlagosan 5,3 millió forintot kap évente, az igazgatóság tagja pedig 3,725 millió forintot. A legtöbbet a TVK-nál keresi az elnök, ő évi 75 ezer eurót - mintegy 21 millió forintot - kap, illetve amennyiben külföldi illetőségű, úgy igazgatósági ülésenként még további 1500 euró költségtérítésre jogosult. Az fb-elnökök közül a Mol felügyelőbizottságának vezetője keres a legjobban, ő a havi 4.000 euró mellett még évente maximum tizenöt alkalommal további 1.500 euró díjazásban is részesül minden olyan ülés után, amelyen részt vesz.
A fix díjakat már a válság előtt sem emelték túl gyakran a cégek, a vállalatok ugyanis inkább részvényopciókkal, esetleg részvényjuttatással igyekeztek ösztönözni a vezetőséget.
Az A kategória tagjai közül csak a Danubiusnál és az Egisnél nem kaptak a vezetők valamilyen formában részvényjuttatást, az összes többi cégnél működik valamilyen konstrukció. Azonban mivel ezek többsége a részvényárfolyamhoz kötött, így az elmúlt két év tőzsdei mélyrepülése közepette ezekből nem sok jövedelemre tettek szert a vezetők - írta a lap.
MTI/Menedzsment Fórum
