<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az indok az összeférhetetlenségre és az érdekkonfliktusra vonatkozó jogszabályok megsértése volt. 

Az érintetteknek a jogszabályok értelmében szabályzatban kell rögzíteniük a működésükből, felépítésükből fakadó potenciális érdekkonfliktus-helyzeteket és az azok megoldására szolgáló intézkedéseket. Elemezniük kell ösztönzőik rendszerét, s az alkuszoknak eljárásrend szerint kell gondoskodniuk arról, hogy a díjazás módja ne alakítson ki érdekkonfliktust. Ezek biztosítják azt, hogy az értékesítés során mindenkor az ügyfelek érdekei érvényesüljenek - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményében.

Az MNB odalépett. Fotó: DepositphotosAz MNB odalépett. Fotó: Depositphotos

Az MNB összesen 17 – többségében piaci szinten jelentős – biztosítási többes ügynöknél és alkusznál folytatott le két témavizsgálatot, a 2019. január 1-jétől a vizsgálat lezárásáig tartó időszakot áttekintve. Az egyik vizsgálat az uniós biztosításértékesítési irányelv  keretrendszerébe tartozó, a biztosítási alapú befektetési termékekhez kötődően az összeférhetetlenségről és az ösztönzőkről is rendelkező EU-rendeletnek való megfelelést tekintette át. A másik témavizsgálat az alkuszok által díjazásukból fakadó érdekkonfliktus helyzetek megelőzésére tett intézkedések ellenőrzését helyezte fókuszba.

A jegybanki témavizsgálatok a biztosításközvetítők többségénél jogszabálysértést tártak fel, ám jelentős kockázatokat nem állapítottak meg.

Egyes piaci szereplők az általuk alkalmazott ösztönzők értékelését szolgáló átfogó elemzést – amelynek célja az ösztönzési rendszernek az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségére gyakorolt esetleges káros hatásának feltárása – egyáltalán nem, vagy hiányosan végezték el. Részben ennek következtében több biztosításközvetítő nem azonosította a tevékenységével összefüggésben felmerülő, így különösen a biztosításértékesítést támogató ösztönzési rendszerében rejlő potenciális érdekkonfliktus-helyzeteket, s emiatt nem intézkedett azok kezeléséről sem.

Egyes piaci szereplőknél ugyan megtörtént a potenciális – az ügyfelek érdekeinek sérelmét okozó – érdekkonfliktusok megállapítása, mégsem hoztak érdemi intézkedéseket azok megelőzésére.

Előfordult, hogy a vonatkozó intézkedések túl általánosak, az adott biztosításközvetítő saját tevékenységének, méretének és felépítésének nem megfelelőek voltak, adott esetben pusztán a jogszabály szó szerinti mechanikus átvételére szorítkoztak.

A biztosításközvetítők ma általánosan nem az ügyfelektől, hanem az azokkal szerződő (s tipikusan más-más arányú díjazást/jutalékot fizető) biztosítóktól kapják javadalmazásukat, és ebből juttatnak tovább a saját közvetítői közreműködőiknek. Ez adott esetben ellentétet okozhat az ügyfél és az adott közvetítő érdeke között, miszerint a közvetítő nem az ügyfél igényeinek legmegfelelőbb, hanem azt a biztosítási terméket adja el, amelyiknek legmagasabb a jutaléka/díjazása.

Az alkuszoknak, biztosítási többes ügynököknek (amellett, hogy természetesen kellő számú, egymással versengő terméket kell elemezniük az adott ügyfélnek) ezért értékelniük kell a jogszabályok szerint a javadalmazásnak vagy a biztosítótól kapott esetleges egyéb (akár nem pénzbeli) előnyöknek az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségére gyakorolt, esetlegesen káros hatásait. Emellett a közvetítőknek belső szabályzatot is ki kell dolgozniuk – valamennyi, általuk értékesített termékre – a díjazásból fakadó lehetséges érdekkonfliktus helyzetek megelőzésére, kezelésére.

Mindezeknek kell ugyanis szavatolniuk, hogy a biztosítók által a közvetítőnek, illetve az utóbbiak által a közvetítői közreműködőknek fizetett javadalmazás ne eredményezze azt, hogy az értékesítést végzők nem az ügyfél számára megfelelő, hanem a nekik legnagyobb hasznot hozó biztosítási terméket értékesítsék.

Témavizsgálatainak megállapításai alapján az MNB 12 biztosításközvetítő esetében összesen 15 millió forint bírságot szabott ki határozataiban. Öt piaci szereplőnél eljárásait jogszabálysértés hiányában ugyan megszüntette, azonban esetükben is megfogalmazta felügyeleti elvárásait. Az MNB a megbírságolt intézményeket kötelezte, hogy (dokumentumokkal alátámasztva) írásban számoljanak be a jogszabálysértések megszüntetéséről.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.