4p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Oly mértékben zuhant az infláció, hogy nagy esélye van annak, a kormánynak a novemberi 3,5 százalékos kiegészítés után már nem kell a zsebébe nyúlnia.

Csak kapkodjuk a fejünket a péntek reggel megjelent inflációs adat láttán. Míg az évet még több mint negyedszázada nem látott, 25,7 százalékos éves fogyasztóiár-indexszel kezdtük (ennyi volt a ráta januárban), addig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) novemberre már csak 7,9 százalékot „mért”.

Az idézőjel azért indokolt, mert gyakorlatilag egy hónapja tart idehaza a vita arról, vajon a KSH adatai megfelelnek-e a valóságnak. Azóta, hogy a statisztikai hivatal októberre 9,9 százalékos éves inflációval rukkolt elő, ami gyanúsan megfelelt annak a kormányfői elvárásnak, miszerint a forint romlása mielőbb egy számjegyű legyen. Bár Orbán Viktor jó egy éve, amikor 20 százalék fölé került az éves fogyasztóiár-index, a tíz százalék alatti adat elérését 2023 végére írta elő pénzügyminiszterének és kérte meg erre a törvényileg amúgy e rárótt kötelezettséget cipelő Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét, az idei év közepén már jöttek a szirénhangok az esetleges túlteljesítésről. Ami aztán két hónappal korábban meg is történt.

A KSH bizonygatta, hogy ő bizony a színvalóságot tárta a köz elé, annak a mindössze 0,3 százalékpontos eltérésnek, amennyivel a kívülállók szerint magasabb adat lenne a reális, csupán módszertani oka van, nevezetesen az energiaárak szerepeltetése – állították.

Mindezek után a novemberi 7,9 százalékos éves inflációs ráta már nem okozott akkora felzúdulást. Ám meglehet, csak azért, mert e téren is azzal a jelenséggel állunk szembe, miszerint bármi is történik, afelett hamar napirendre szoktunk térni.

Fogadjuk el tehát örömteli tényként, hogy az éves szintű fogyasztóiár-indexünk már kevesebb mint 8 százalék, amelynél már nemcsak a törököké magasabb, hanem immár az izlandiaké is. Hogy az európai uniós rekorderségünket ebben az összevetésben elveszítettük-e, azt cikkünk megjelenésekor még nem lehet tudni, mivel az EU-s tagállamok többsége nem iparkodott ennyire adata közlésével.

A nyugdíjasok ráadásul még boldogabbak is lehetnek, hiszen az ő fogyasztói kosarukban figyelembe vett termékek drágulása az általánosnál jóval alacsonyabb lett novemberben, 7,1 százalék.

Mindazonáltal e tény most azért nem kerülhet az újságok címlapjára, mert már nem számít különlegesnek – szeptemberben és októberben is ugyanez volt a helyzet, vagyis immár három hónapja tartó tendenciáról beszélhetünk.

Az igazi kérdés persze az, hogy akkor éves szinten teljesül-e a kormány azon ígérete, miszerint biztosítják a nyugdíjak értékállóságát. Magyarul azt, hogy a nem aktív korban lévők járandósága egy fillérrel sem romlik, éppen ellenkezőleg, ugyanannyival emelkedik, mint az infláció.

Nos, a makacs tények azt mutatják, hogy hiába a három hónapja bekövetkezett trendforduló, az év első tizenegy hónapjának 18,7 százalékosra rúgott általános inflációja még mindig alacsonyabb volt a 19,5 százalékos nyugdíjas inflációnál.

Utóbbi számból egyúttal az következik, hogy ha a novemberi számok megmerevednének, akkor a kormánynak a zsebébe kellene nyúlnia. Az év eleji 15 százalékos nyugdíjemelést ugyanis novemberben további 3,5 százalékos – visszamenőleges hatályú – kiegészítéssel fejelte meg. Ami azt jelenti, hogy ha nem megy 18,5 százalék alá a január-december közötti nyugdíjas infláció, akkor a különbözetet ki kell pengetnie a kormánynak.

Most akkor minden rendben van? Fotó: Depositphotos
Most akkor minden rendben van? Fotó: Depositphotos

Ha azonban most kellene fogadni, akkor nem tennénk nagy tétet arra, hogy az Orbán-kabinetnek pluszkiadása keletkezne. Lévén, hogy még a független elemzők is úgy saccolják, az általános infláció éves mértéke a novemberi 7,9-ről decemberre 6 százalék közelébe ereszkedhet.

Ez azt jelentheti, hogy ha folytatódik az utóbbi három hónap tendenciája, akkor a nyugdíjas infláció éves szintje benézhet 6 százalék alá. Márpedig becslésünk alapján ez elegendő lehet ahhoz, hogy 2023 átlagában kijöjjön az a bizonyos 18,5 százalék.

Az már más lapra tartozik, hogy hiába kaptak a nyugdíjasok visszamenőleg 3,5 százalékos kiegészítést novemberben, ha nekik nem utólag, hanem azonnal kellett évközben előteremteniük a legjobban drágult élelmiszerek árát. Ez azzal jár, hogy mivel a háztartási energia mellett ezek szerepelnek az ő fogyasztói kosarukban a legnagyobb súllyal, ha papíron esetleg nem is, valójában romlott a nyugdíjuk értéke az idei évben.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!