<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p


			
		
		


		
		

Szalay-Berzeviczy Attila volt a vendége a Privátbankár legutóbbi Klasszis-Klub rendezvénynek. A Budapesti Olimpia Bizottság frissen megválasztott elnöke az online megtartott rendezvényen beszélt arról, miért nem volt maradéktalanul elégedett a tokiói olimpiával, mikor állhatna készen Magyarország a nyári játékok megrendezésére és mely városok jöhetnek szóba. 

A lassan egy hónapja véget ért tokiói olimpiáról Szalay-Berzeviczy Attila kettős érzéssel tért haza, mint mondta, az elért sikerek miatt fantasztikus élmény volt magyarnak lenni, másrészt komoly kérdőjelek maradtak benne az esemény megrendezésével kapcsolatban. 

A japánok komplikálttá tették az életünket

„Én nem tartozom ahhoz a kórushoz, amely azt mondja, hogy szegény japánok” – fogalmazott, utalva a pandémiás időszak okozta kihívásokra. Szerinte ugyanis az ázsiai ország 7 éve (vagyis a rendezés jogának elnyerése óta) tudta, hogy náluk lesznek a nyári játékok, de a pandémia 2019-es első hulláma óta a járvány veszélyeivel is tisztában kellett legyenek.  

Különösen a labdarugó Eb teltházas mérkőzéseinek fényében váltak még szembetűnőbbé a tokiói rendezés hiányosságai. 

Az országban az átoltottsági arány 10 százalék körül mozgott az olimpia idején, a japánok pedig nem fogadták el azt, ha valaki be volt oltva, azaz az országba védettséggel érkező sok-sok európai sportoló és sportdiplomata az állandó ellenőrzések, tesztelések és a legkülönfélébb bürokratikus rendszabályok között volt kénytelen megélni a kint lét két hetét. 

Szalay-Berzeviczy Attila ezt a helyzetet úgy írta le, hogy „a japánok komplikálttá tették az életünket, ráadásul konfliktusba kerültek a saját népükkel is”, amit mi sem mutatott jobban, minthogy a játékok előtt esett az országban az esemény támogatottsága.

A magyar sportdiplomata számára egyszerűen talány még most is, hogy a szervezőkészségükről híres japánok miként nem voltak képesek a helyén kezelni ezt a többé, kevésbé előre látható krízishelyzetet.

Ehhez Szalay-Berzeviczy hozzátette, hogy Ázsia általában sem tekinthető a legjobb rendezőnek, ugyanis az érintett országok híján vannak az úgynevezett autonóm döntéshozói gondolkodásnak, így a nem várt, vagy kevésbé előre kalkulálható helyzetek spontán kezelésében sem jeleskednek.

Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.

Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:

  1. Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
  2. Válasszon előfizetői csomagjaink közül
  3. Fizessen bankkártyájával

+1 Amennyiben megújuló havi csomagjaink közül választ, az első hónap csak 390 forint mindkét csomag esetében!

Regisztráció

Jelszó visszaállítás / jelszócsere

E-mailen elküldtük a jelszó visszaállításához szükséges információkat. Kérjük, ellenőrizze postafiókját!



Még nem regisztrált? Regisztráció itt

Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.