14p

Novak Djoković Australian Open-indulásának arról kéne szólnia, hogy megszerzi-e a rekordot jelentő, 21. Grand Slam-győzelmét. Ehelyett egész karrierjének legnagyobb botrányába futott bele. Az ügy fordulatait alig lehet követni, ezért igyekszünk összefoglalni, hogyan jutottunk idáig. Egy dolog viszont világos: Djoković és csapata nem tiszta lapokkal játszik.

A világranglistát jelenleg is vezető szerb teniszező kétségtelenül a sportág történetének egyik legnagyobb alakja. Az utóbbi éveket meghatározta rivalizálása a két másik, korábban elképzelhetetlennek gondolt magasságokba jutó játékossal: Roger Federerrel és Rafael Nadallal. Jelenleg mindhárman 20 egyéni Grand Slam-győzelemnél járnak, ehhez kora és minden borításon jó játéka miatt Djokovićnak van a legnagyobb esélye többet hozzátenni, így nagyon meglepő fordulat lenne, ha mindhármuk visszavonulásának idejére nem a szerb lenne minden idők legeredményesebb teniszezője. Tekintve, hogy csak az Australian Opent már önmagában rekordot jelentő, kilenc alkalommal nyerte meg, az idei verseny tökéletes alkalom lehetett volna arra, hogy egyedül üljön fel a sportág trónjára.

A világelső szerb teniszező, Novak Djokovic támogatói tüntetnek szerb zászlóval egy melbourne-i karanténhotel bejáratánál 2022. január 7-én. (Fotó: MTI/AP/Hamish Blair)
A világelső szerb teniszező, Novak Djokovic támogatói tüntetnek szerb zászlóval egy melbourne-i karanténhotel bejáratánál 2022. január 7-én. (Fotó: MTI/AP/Hamish Blair)

A botrányhős Joker

Mégsem ez a lehetőség uralja a híreket. Djoković karrierjét eddig is sok ellentmondás övezte, szurkolói megítélése sem annyira egységesen pozitív, mint két nagy riválisáé. Korábbi becenevét, a Jokert azért kapta, mert rendszeresen – és igen jól – parodizálta játékostársait, de ezt a legtöbben nem vették magukra. A szerb játékos viszont sokszor veszett össze a meccseit vezető bírókkal, vonalbírókkal, sőt labdaszedőkkel is (a 2020-as US Openről azért zárták ki, mert egy játékon kívül elütött labdával fejbe talált egy vonalbírót). Azzal is sokszor vádolták, hogy eltúlozza a sérüléseit, a problémáit, a meccsközbeni ápolási szüneteket is „kreatívan” használja, ha úgy gondolja, ezzel kizökkentheti ritmusukból ellenfeleit (a magyar teniszkedvelők biztosan emlékeznek arra, hogy a 2018-as US Openen a Fucsovics Márton elleni szoros meccsén is ápolást kért).

Botrányai azonban korábban főleg a pályára korlátozódtak. A koronavírus kapcsán azonban új minőséget nyert Djoković excentrikussága. A játékos a vakcinák megjelenése óta szándékosan homályban hagyta, hogy be van oltva, 2020-ban pedig a felfüggesztett versenyek helyett egy minitornát szervezett Szerbiában, ahol vele együtt több játékos is megfertőződött.

Eddig azonban a pályafutását különösebben nem befolyásolta mindez, csakhogy Ausztráliában egyszerre futott bele a világ egyik legszigorúbb bevándorlási szabályozásába, illetve a koronavírus kezelése körüli feszültségekbe.

Mint arról lapunk is beszámolt, Djoković úgy érkezett meg január 5-én késő este Ausztráliába, hogy – mint az most már egyértelműen kiderült – továbbra sem volt beoltva, noha ez az országba történő beutazás feltétele. Ezután egy hajnalig tartó, abszurd fordulatoktól sem mentes kihallgatás következett, amelynek a végén a vízumát érvénytelennek nyilvánították, őt magát pedig egy szigorúan őrzött, a tisztázatlan státuszú menedékkérőknek fenntartott szállodába vitték, hogy itt várja ki az ügyének ilyen vagy olyan lezárását.

Részletek a kihallgatásból

A bírósági eljárás keretében nyilvánosságra hozták a beszélgetés leiratát, amelyet Djoković a reptéren az őt fogadó tisztviselőkkel folytatott. A hatszor is hosszabb-rövidebb időre megszakított, 0 óra 21 perctől reggel 7 óra 45 percig tartó beszélgetésből sok minden egyértelműen kiderült, néhány részlet következzen itt.

 

Tisztviselő: Be van oltva?

Djoković: Nem.

T: Köszönöm. Volt Covidos?

D: Igen, kétszer voltam Covidos… 2020 júniusában és nemrég – december 16-án volt pozitív tesztem… papírokkal tudom ezt igazolni. Ha kéri, bemutatom ezeket.

 

Ezután tisztázzák, hogy Djoković (és persze ügynöke, ügyvédei) az ausztrál teniszszövetség, a Tennis Australiával, illetve a torna helyszínét adó Victoria állam kormányával egyeztették le, hogy ez a pozitív teszt elegendő lesz az oltottsági követelmények alóli kivétel megadásához. A tisztviselő azonban felhívja a teniszező figyelmét arra, hogy beutazási ügyekben nem az egyes államok kormányai, hanem a szövetségi hatóságok járnak el.

 

D: Nem kaptunk a szövetségi kormánytól e-maileket. Ez az, amit az Australian Open orvosi csapatától kaptam, ők a torna szervezői.

 

Ezután három óra szünet következik, majd Djoković elé tesznek egy papírt, amiben a vízuma törlésének szándékát közlik vele.

 

T: Miután ezt a figyelmeztetést átadom, adok magának, hát mondjuk 20 percet, de ha több kell, jelezze – és meg kell indokolnia felénk, miért ne töröljük a vízumát.

D: Nehezen értem, mit kéne még adnom önnek. … Odaadtam az összes dokumentumot, amit a Tennis Australia és Victoria állam kormánya kért az elmúlt három-négy hétben. Az ügynököm és én állandó kapcsolatban voltunk velük, az orvosi bizottsággal…

T: Ja.

[…]

D: Ők megadták az orvosi felmentést a Covid-oltás alól. Kértem, ők megadták, nem tudom, mit kéne még mondanom. […] Tehát jogilag 20 percet kapok, hogy olyan új adatokat szolgáltassak, amelyeknek nem vagyok a birtokában? Hajnali négy órakor? […]Nem hívhatom fel a Tennis Australia igazgatóját, senkit nem tudok elérni Victoria állam kormányából. […] Minden, amit kértek tőlem, itt van.

T: Hja. [Yeah.]

Djoković ezután újra hangsúlyozza, hogy mindent megtett, majd azt kéri, várjanak reggelig, hogy tudjon beszélni emberekkel, majd azt mondja, felhívja az ügynökét, ha erre engedélyt kap.

D: Ön azt mondta, ne használjam a telefonomat, úgyhogy nem kommunikálok senkivel, senki sem tudja, mi történik most.

T: Ühüm.

 

A tisztviselő Djoković újabb kérdéseire elmagyarázza, hogy a korábbi fertőzés Ausztráliában nem jelent orvosi ellenindikációt az oltás felvételére, mire a teniszező közli, hogy Victoria állam kormánya egyértelműen azt közölte vele, ha az elmúlt hat hónapban volt egy pozitív és egy azt követő negatív tesztje, illetve elég ellenanyagot mutatnak ki nála, az alapot ad az orvosi felmentésre. Erre a tisztviselő egy dokumentumot olvas fel hosszan, amiben az is benne van, hogy oltatlanként egészségügyi kockázatot jelent, és ha a vízumát törlik, akkor akár három évre is eltilthatják az országba való belépéstől. Elétesznek egy papírt erről, amit a teniszező nem ír alá.

Egy újabb szünet után Djokovićnak megengedik, hogy használja a telefonját, majd 5 óra 20-kor közlik vele, hogy egy hotelbe szállítják. Újabb pingpongozás következik a papír aláírása ügyében, Djoković elmondja ugyanazokat az érveket, majd még egy szünet után a teniszezővel közlik, hogy hivatalosan 7 óra 43 perckor őrizetbe veszik, és elszállítják a hotelbe, ahol a további fejleményekig maradnia kell.

Fordulat a tárgyalóteremben

A kihallgatás kafkai hangulata ellenére az elhangzottakban ott van minden fontos információ: Djokovićék a torna szervezőivel, illetve Victoria állam kormányával levelezték le, hogy a játékos december 16-ai pozitív tesztje, majd az utazás előtti negatív tesztje elég lesz az orvosi felmentéshez. Csakhogy a valójában illetékes szövetségi kormány máshogy látta a kérdést, és a hiányos orvosi papírok miatt Djoković vízumának törlését kezdeményezték. Végül hétfőt jelölték ki arra, hogy a játékos egy bíróság előtti meghallgatáson igyekezzen tisztázni a helyzetét.

A hírek hatalmas visszhangot kaptak világszerte, sokan politikai játszma részének minősítették az ausztrál hatóságok lépését, mások üdvözölték, hogy Djoković nem kapott különleges elbánást. Az biztos, hogy az ausztrál kormány vékony jégen jár az ügyben. Az ország sokáig rendkívül szigorú lezárásokkal kezelte a járványhelyzetet, a beutazást pedig szinte lehetetlenné tették, még az ausztrál állampolgárok is alig tudtak hazatérni. Ezért aztán különösen nagyot szólt, hogy egyes esetekben mégis kivételt tettek, Djoković pedig többé-kevésbé nyílt oltásellenességével is célkeresztet rajzolt magára. Miután felröppent a hír, hogy beengedik a tornára, Scott Morrison miniszterelnök és kormánya lépéskényszerbe került: némi habozás után bele is álltak az ügybe, amiből diplomáciai üzengetés is lett Szerbia és Ausztrália között.

A hétfői meghallgatáson aztán Anthony Kelly bíró úgy döntött, a világelső teniszezőt 30 percen belül szabadon kell engedni útlevelével és személyes tárgyaival együtt, az eljárás és az elzárás költségeit pedig az ausztrál kormánynak kell megfizetnie. Fontos viszont megjegyezni, hogy a bíró nem szólt arról, hogy a teniszező valóban jogosan kért-e felmentést az oltottságot előíró ausztrál beutazási szabályok alól, ugyanis arra hivatkozva semmisítette meg a vízum visszavonásáról szóló határozatot, hogy a hatóságok nem adtak elég időt Djokovićnak a válaszadásra, illetve szabályellenesen korlátozták a kapcsolatfelvételi lehetőségeit is (ezt a kihallgatás leirata is alátámasztja).

Kelly ezeken kívül arra hivatkozott, hogy a játékos két orvosi bizottság véleményét is kikérte, akik zöld jelzést adtak neki. „Ami engem ebben az ügyben kicsit felbosszant, az az: mi többet tehetett volna ez az ember?” – szólt az indoklásában a bíró, amelyben a miniszterelnöknek, Scott Morrisonnak is odaszúrt egyet, aki Djoković ügyében korábban azt nyilatkozta, „a szabály az szabály”, és az előírások „mindenkire vonatkoznak”. A bíró erre utalhatott vissza, amikor Djoković meghallgatásának végén ezt mondta: „Mind ugyanazok a szabályok szerint játszunk.” Majd megfontolásait röviden így foglalta össze: „Más szavakkal: ezeket a szabályokat nem tartották be.”

A döntő szett még hátra van

Rövid ideig tűnhetett csak úgy, hogy Djokovićnak nyert ügye van. Kiderült ugyanis, hogy a kormány, közelebbről Alex Hawke bevándorlásügyi miniszter azt fontolgatja, élve az ezt lehetővé tevő jogkörével, személyesen közbelépve törli a szerb játékos vízumát. Hétfő délelőtt erről tényként nyilatkozott Djoković családja is, hogy aztán kiderüljön, egyelőre nincs ilyen döntés, a teniszező pedig délután már a teniszpályáról posztolt a közösségi médiában azzal, hogy készül a tornára, és csak a versenyre szeretne koncentrálni.

Csakhogy Alex Hawke még nem döntött, hogy él-e közbelépési jogával, és a mai hírek szerint könnyen találhat is indokot Djoković vízumának törlésére. Az ausztrál határrendészet ugyanis vizsgálatot indított annak tisztázására, a teniszező nem állított-e valótlanságot a beutazási kérelmén. Arra a kérdésre, hogy utazott-e az Ausztráliába történő indulását megelőző két hétben bárhova, nemmel válaszolt. A teniszező Spanyolországból Dubajon át repült Ausztráliába január 5-én. Igen ám, de a Twitteren megjelent fotók tanúsága szerint Djoković karácsonykor Belgrádban tartózkodott, sőt egy azóta eltűnt Instagram-videó szerint december 26-án egy belgrádi utcán teniszezett.

Ha bebizonyosodik, hogy a beutazási kérelmen valótlan állítás szerepel, az bőven elég indok lehet a vízum törléséhez, sőt – ahogy az a papíron is szerepel – akár bűnvádi eljárást is maga után vonhat. Könnyen elképzelhető tehát, hogy Djoković mégsem szerepel majd a történelminek szánt Australian Openen, sőt a következő években sem léphet majd be Ausztráliába, így évekig nem játszhat majd kedvenc a Grand Slam-tornáján.

Valami nem kerek

De lépjünk vissza egyet. A kihallgatási jegyzőkönyv és a bírósági döntés alapján akár úgy is tűnhet, Djokovićék valóban jóhiszeműen jártak el. Kikérték a torna szervezőinek véleményét, egyeztettek a helyi kormányzattal, majd belekerültek az ausztrál szövetségi és állami kormányzati szervek közti bürokrácia útvesztőjébe, miközben Djoković sors az ausztrál belpolitika csatározásaiban kapott szimbolikus jelentőséget, pedig ő – a kért orvosi papírok birtokában – csak játszani szeretett volna.

Ha arról nem is beszélünk, hogy játékostársai 95 százalékával ellentétben Djoković miért nem volt hajlandó beoltatni magát, és hogy ezzel milyen üzenetet közvetít rajongói és a világ felé, ez a történet így akkor sem áll össze. Kezdjük azzal, hogy a tornára a felkészülést, a jelentkezést, az utazás szervezését már jóval december 16. előtt meg kellett kezdeni. Ha nincs ez a jól időzített pozitív teszt, akkor Djoković kihagyta volna a tornát? Vagy gyorsan beadatja magának az oltást mondjuk legkorábban 17-én? Ebben az esetben a bevett három héttel számolva a második oltását még nem kapta volna meg január 5-én, amikor felült az Ausztráliába tartó gépre, arról nem is beszélve, hogy védettsége még nem lett volna teljes a második oltás utáni legalább két hétig.

Nagyon szerencsés fordulata volt a sorsnak tehát ez a pozitív teszt, amiről a teniszező csapata az egyeztetések után azt gondolhatta, elég lehet az ausztrál előírások megkerüléséhez (bár a szövetségi kormány korábban is jelezte, a korábbi fertőzés nem elég az orvosi felmentéshez). A gyanú eloszlatásában nem segít, hogy amikor az újságírók a közzétett teszteredményen látható QR-kódot beolvasták, először egy negatív, majd később egy pozitív eredményt találtak a linken.

Djoković december 17-én gyerekek között, maszk nélkül, mellette a papír, amelyen tesztjének, illetve az eredmény elkészültének időpontja látható (Fotó: Instagram, Twitter)
Djoković december 17-én gyerekek között, maszk nélkül, mellette a papír, amelyen tesztjének, illetve az eredmény elkészültének időpontja látható (Fotó: Instagram, Twitter)

De tegyük fel, hogy a teszt valóban pozitív lett, és valóban akkor és úgy került rá sor, ahogy azt a játékos és csapata állítja. Djoković december 16-án zárt térben, maszk nélkül vett részt egy tiszteletére rendezett ünnepségen (ahol az őt ábrázoló bélyeg forgalomba kerülését ünnepelték), a következő napon teniszakadémiáján, a Novak teniszközpontban is maszk nélkül, zárt térben fotózkodott az ott tanuló gyerekek karéjában. 18-án pedig egy fotózáson vett részt Djoković, szintén maszk nélkül. Amikor ezek a hírek felröppentek, a játékost azzal próbálták védeni, hogy biztos akkor még nem tudta a teszt eredményét, de azóta kiderült, 16-án este 8-kor már megvolt az – elvben pozitív – eredmény.

Ezzel viszont Djoković és csapata tökéletes zsákutcába lavírozta magát. Ha a teszt pozitív volt, akkor a teniszező tudatosan emberek, köztük gyerekek tucatjait tette ki a megfertőződés veszélyének. Ez csak akkor nem igaz, ha a teszt nem történt meg, esetleg az eredményét hamisították meg – ebben az esetben viszont az ausztrál hatóságok és az Australian Open szervezői felé lenne elszámolnivalója Djokovićéknak. Jól mutatja a feloldhatatlan ellentmondást, amikor a család hétfői sajtótájékoztatóján Djorge Djoković, a játékos testvére megerősítette, Novak 16-án pozitív tesztet produkált. Erre egy riporter megkérdezte, 17-én részt vett-e Belgrádban egy eseményen? A válasz:

„Rendben, ezzel ez a sajtótájékoztató végetért mostanra.” A család ezután felállt, és kart karba öltve elénekelt egy szerb népdalt, majd távozott.

Ez egyértelműbb bármilyen válasznál. Lehet, hogy jogi értelemben Djokovićnak igaza van, és az is biztos, hogy az ausztrál hatóságok ellentmondásosan jártak el vele szemben. Akármit is gondoljon viszont valaki az oltási kötelezettségről, az ausztrál hatóságok eljárásáról, esetleg az ausztrál járványkezelésről és migrációs politikáról, tény: Djoković vagy a tesztje eredményéről hazudik (és akkor semmilyen alapja nincs az általa kért orvosi felmentésnek), vagy fertőzöttsége tudatában járt-kelt emberek között, ez pedig még akkor is elképesztő felelőtlenség, ha ő személy szerint esetleg nem is tartja veszélyesnek a koronavírust. Nincs az a jogászi érvelés, szurkolói szimpátiatüntetés vagy diplomáciai jegyzék, aminek hatására ebből Novak Djoković úgy jöhet ki ebből a történetből, mint egy példaképnek érdemes sportember.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!