A ma Gerbeaud néven ismert cukrászdát 1858-ban Kugler Henrik alapította, aki maga is legendás mester volt. Az első üzlet nem a mai helyén, hanem egy utcával arrébb a József nádor téren volt, és csak később, 1870-ben került az akkori Gizella, mai Vörösmarty térre az intézmény. A cukrászda híres volt fagylaltjáról és az egzotikus fűszerekkel készülő omlós teasüteményeiről, de a cukrász legnagyobb sikerét a József Attila által is „megénekelt” kis édességekkel aratta, amelyet akkoriban egyszerűen csak kuglernak hívtak, ma pedig bonbon és mignon néven emlegetünk.
Emile Gerbeaud 1854-ben Genf mellett született, és családja - nagyapja és apja - révén korán beletanult a cukrász mesterségbe. Kezdetben Németországban, Franciaországban és Angliában dolgozott több nagy cukrászüzletben. 1879-ben Franciaországban, St. Étienne-ben nyitott üzletet. Három évvel később közös svájci mesterük ajánlására találkozott Párizsban Kugler és Gerbeaud, amely utóbb sorsfordítónak bizonyult. A ugyanis cukrászda már az alapító idején is nagyon sikeres volt, a problémát viszont az jelentett, hogy Kugler Henrik nem házasodott meg, és gyermeke sem volt. Az üzlet vezetésében egyetlen lánytestvére, Mária segített neki, majd annak halála után a mester rövid időn belül megvált a cukrászdától, szerencsére méltó utódot talált Emile Gerbeaud személyében. Így 1884-ben Gerbeaud Magyarországra költözött és Kugler Henrik cukrászüzletéhez társult. Ennek egyébként az a prózai oka volt, hogy egy összegben nem tudta megvenni a cukrászdát, így Kugler még hosszú évekig társtulajdonos volt. Gerbeaud pedig évente törlesztett, a nyereség 10 százalékát fizetve fokozatosan vette át teljesen a boltot.
A társulást követően Gerbaud komoly tempóra kapcsolt, és 1886-ban az vállalkozását kisebb csokoládégyárral bővítette. Az első macskanyelv néven forgalomba került csokoládét ő készítette és árusította a cukrászdájában. Hírneve az 1896. évi millenniumi kiállításon az egész világot bejárta, ahol bemutatta korszerű csokoládégyártási eljárását is. Zsűritag volt az 1900-as párizsi világkiállításon, ekkor megkapta a francia Becsületrendet. A vállalatnál fénykorában 150 alkalmazottal dolgozott, sokan csak azért vállaltak munkát a Gerbaudban, hogy a mesternél képezzék tovább magukat.
A cukrászról szóló Wikipedia bejegyzés szerint az Országos Iparegyesület cukorkagyártási szakosztálya 1903-ban választotta elnökévé. 1904-ben a csokoládégyárat a Duna utcába telepítette át. 1907-ben a nemzetközi sütő- és cukrászipari kiállítás elnöke lett. 1909-ben megvásárolta és korszerűsítette a fiumei csokoládégyárat. A fiumei gyár lehetővé tette a kakaó vámmentes beszerzését és azonnali feldolgozását. 1919-ben pesti és fiumei üzemét a Dohány utcai gyártelepen egyesítette. A Gerbaud név, amivel összekapcsolódott az ott készült konyakos meggy és a macskanyelv híre, fogalommá vált nemcsak Budapesten és az országban, de Európa szerte is. Emellett persze az általa alkotott sütemény, a zserbó is őrzi a nevét.
Gerbeaud Emil 1919-ben halt meg, az üzletet felesége vezette haláláig, 1940-ig. Vörösmarty téri cukrászdát 1948-ban államosították és csak 1984-ben vette vissza a Gerbeaud nevet. Majd a rendszerváltást követően 1995-ben privatizálták.
A mostani évfordulóra készülve megfelelően szeretnének tisztelegni a névadó előtt, ennek szellemében készült az egyedi Cacao Barry Or Noir 1858 csokoládé, majd az ezzel a különleges étcsokoládéval készült Gerbeaud 160 torta, táblás csokoládé és bonbon, amit a Gourmet fesztiválon mutattak be. A 71,9 százalék kakaótartalmú étcsokoládé dél-amerikai és afrikai térségből származó Trinitario kakaóbabok felhasználásával készült.
"Ez a külsejében is különleges, vöröses árnyalatú kakaóbab ízében összetett, aromákban gazdag fajta" – mondta el Niszkács Annát, a Gerbeaud Gasztronómia Kft. társ-ügyvezető igazgatóját, aki édesanyjával, Pintér Katalinnal közösen vezeti a családi vállalkozást, amelyhez a Gerbeaud mellett a nemrég második Michelin-csillaggal is elismert Onyx étterem és a budai Émile étterem is tartozik. A család férfi tagjai, az apa, Niszkács Miklós és fia, Attila szintén tulajdonosai a vállalkozásnak. "A kakaóbabok származási helyüket illetően három forrásból érkeztek: Mexikóból, mely az erős kakaó mellett fűszeres és fás jegyeket mutat. A tanzániai kakaóbabban savas és keserű ízek alkotnak harmonikus elegyet. A kubai növényi jegyeket, kifejezetten dohánylevélre emlékeztető aromát mutat" - tette hozzá Niszkács Anna. A Cacao Barry Or Noir 1858 csokoládé több kiszerelésben is megjelenik az évforduló alkalmából.
Az egyedi összetételű csokoládéból készül 75 grammos táblás csokoládé és bonbon is, melynek ízjegyei megegyeznek a Gerbeaud 160 torta fő ízeivel. Az évforduló alkalmából felelevenítik a régi magyar cukrászat alkotásait - köztük a Diplomata pudingot és a Lúdláb tortát - eredeti és modern formájukban is. Mint írják, a Konyakmeggy a Gerbeaud cukrászda valódi öröksége, maga Gerbeaud Emil honosította meg Magyarországon az 1800-as évek végén. 2018-ban László Tamás kreatív cukrászvezető megalkotta a 21. századi konyakmeggydesszertet, amelyet először a Gourmet fesztiválon, a Gerbeaudban pedig június 14-től lehet megkóstolni.