A vegyipari óriás története 1951-ben kezdődött, amikor a Sajó völgyében fekvő Tiszapalkonya határában elkezdték egy hőerőmű építését. Az új erőmű megteremtette egy földgáz alapú ipari komplexum villamosenergia-ellátásának lehetőségét. 1952-ben az Országos Tervhivatal elfogadta a Tiszapalkonyai Földgáz Kombinát létrehozásának beruházási programját, és 1953. január 16-án a Minisztertanács megalapította a Tiszavidéki Vegyi Kombinátot. (A gyáróriás Tiszaszederkény közelében épült fel, a település 1970-ben kapta a Leninváros nevet, 1991-től viseli a Tiszaújváros nevet.)
A gyár első működő egysége a Romániából érkező gáz fogadásához szükséges gázüzem volt, amely 1959. október 21-én kezdte meg működését. 1961 januárjában kezdett el termelni a lakkfesték- és műgyantagyár. A festékgyár 1990-ben AKZO TVK Rt. néven holland-magyar vegyes vállalattá alakult, 1994-ben teljes egészében a holland AKZO-NOBEL konszern tulajdonába ment át.
Miután 1956-ot követően előtérbe került a mezőgazdaság fejlesztése, a megnövekedett műtrágyaigény kielégítésére nitrogén-műtrágyagyárat létesítettek. Az építés 1961-ben indult, első egységként a savüzem kezdett működni 1964. augusztus 15-én. A nyersanyagként használt cseppfolyós ammóniát eleinte a Borsodi Vegyi Kombináttól vásárolták, majd 1964 októberétől önállóan állították elő. A beruházás még zajlott, amikor 1962. március 22-én a gyár megkapta a 2015-ig viselt Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) elnevezést, a TVK jelképe a műtrágyagyár sziluettje lett.
A próbaüzemet 1965. április 23-án sikeresen befejezték, az akkor már teljes kapacitással működő Tiszai Vegyi Kombinátot hivatalosan 1965. november 29-én avatták fel. A kapacitás bővítésével 1965-ben 200 ezer tonna, 1968-tól már fél millió tonna nitrogénműtrágyát állítottak elő. A gyárban összesen 6 millió 100 ezer tonna ammónia és 12 millió 825 ezer tonna ammóniumnitrát tartalmú műtrágya készült. A termelés az 1990-es évektől már veszteségesnek bizonyult, ezért 1995 nyarán a cég igazgatósága úgy döntött, hogy a műtrágyagyártást végleg leállítják.
A TVK fő profiljába tartozó petrokémiai tevékenység 1970-ben az ICI technológián alapuló első polietiléngyár üzembe helyezésével kezdődött. Speciális polietiléntípusokat állítottak elő, melyeket számos területen használtak a csomagolóeszköz-gyártástól a kábeliparig. A jelentősebb petrolkémiai fejlesztések alapját az 1975-ben üzembe helyezett korszerű olefingyár teremtette meg. Az itt előállított etilénre és propilénre alapozva telepítették a későbbiekben a polietilént és polipropilént előállító gyárakat, a 2000-ben átadott polipropiléngyár Európa legkorszerűbb ilyen jellegű üzeme volt. 2005-ben egy új olefingyár és egy új polietiléngyár kezdhette meg a termelést.
Idén novemberben új butadiénkinyerő üzemet avattak fel, amely 35 milliárd forintos beruházással jött létre. A 130 ezer tonna éves kapacitású üzemben előállított butadién a műgumigyártás legfontosabb alapanyaga, elsősorban autóabroncsokat gyártó társaságok használják fel. A Mol és a japán JSR Corporation vegyes vállalata várhatóan 2017-re 60 ezer tonna éves kapacitású műgumigyárat épít Tiszaújvárosban, ennek alapkövét már elhelyezték.
A sorozatos, világszínvonalat képviselő fejlesztések eredményeként a TVK Közép-Európa legkorszerűbb és legnagyobb teljesítményű vezető petrolkémiai vállalata lett. Az 1992-től részvénytársaságként működő vállalat 2015-ben lett a Mol Nyrt. 100 százalékos tulajdonú leányvállalata, 2015. augusztus 1-től Mol Petrolkémia Zrt. néven folytatja működését.
MTI