A magántőkét gazdagította a hazai vasútépítés

Történelem

2006. április 22. 07:01

Az elmúlt hetekben részletesen bemutattuk, miként és milyen körülmények között építették meg eleink első hazai vasútjainkat. Most továbblépünk, s felelevenítjük a "vasparipák" kiegyezés utáni korszakát. Lévén mutyik ekkor is történtek... Az mfor.hu "Mesél a múlt" sorozata a magyar vasút kezdeteit eleveníti fel.

A mai autópályához hasonlóan építették

Nemzeti iparvédelem

A kormány nem mellékesen rigorózus módszerekkel óvta a magyar ipart is. Kötelezték a vállalkozókat, hogy az egyre jobb termékeket előállító itthoni gyáraktól szerezzék be a síneket, talpfákat és egyéb berendezéseket. Kizárólag akkor lehetett külföldön vásárolni, ha ha nem volt megfelelő minőségű magyar anyag.

Mindenképp érdemes megjegyezni, a fent említett módszer mellett még egyet kipróbáltak eleink. Ezt a variációt a Zákány-Zágráb és a Hatvan-Miskolc szakaszok életre hívásakor alkalmazták. Itt a tervek fő finanszírozója egy bécsi bankház volt, míg kivitelezőként a közlekedési minisztérium lépett föl. A pénzintézet mérföldenként 339500 forintot számlázott, melyet az ország kasszájából az átvételkor egyenlítettek ki. Az 1870-ben átadott vonalakat a frissen alakul Magyar Államvasutak hatáskörébe utalták.

A kortársak hamar rájöttek, ez utóbbi megoldás jobb: egyrészt csak egyszeri kiadással jár, továbbá a keletkező haszon már az államot gazdagítja. Ennek fényében érthető az egykori gazdasági szakemberek erős értetlenkedése, hogy a kormány mégis a kamatbiztosítást részesítette előnyben. A magyarázat ismerős a mából: nem volt elég pénz.

S ehhez a sajátos eljáráshoz kapcsolódik Magyarország legnagyobb pénzügyi botránya, mely kis híján csődbe juttatta az államot. Legközelebbi számunkban erről a pontról folytatjuk múltbéli kutakodásunkat...

Lázin Miklós András

Menedzsment Fórum

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Havi mennyi fixszel az ember könnyen viccel?

Az 1930-as évek egyik slágerének szövegéből kiindulva utánanéztünk.

Petőfi Sándor gasztronómiába bugyolálva

Amit mindnyájan tudunk - bár nem biztos, hogy 2024-ben is – hogy a nemzet költője, a forradalmár, a nemzeti hős 1823. január 1-jén Kiskőrösön született, Petrovics Sándor néven. Rövid élete alatt közel ezer verset írt, ebből nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.

Nagy Imre híres rádióbeszédét mindenki félreértette, és sokan az életükkel fizettek ezért - Klasszis podcast

Hatvanhét éve ezen a napon indult meg a szovjet csapatok támadása az 1956-os forradalom leverésére. Nagy Imre elhibázott beszéde is hozzájárult, hogy sokan a hősies, de reménytelen harcot választották. De mit akartak a fegyveres forradalmárok, kik voltak ők és miért hamis a híres orosz tankönyv által róluk festett kép? Miért menekül Orbán Viktor mostanában vidékre október 23-án és hogyan alakul a NER viszonya a forradalomhoz? Eörsi László történésszel ezekről is beszélgetett munkatársunk, Litván Dániel.

A pákozdi Katonai Emlékpark kerül az újabb emlékérmére. Fotó: MNB

Új forintérme érkezik a jövő héten, a pákozdi csata emlékére

A jövő héten folytatódik a Magyar Nemzeti Bank idei emlékérme-kibocsátási sorozata. Ezúttal a pákozdi Katonai Emlékpark kap érmét.

És még mindig atlétikai vb: mi köze van a tinónak a dobogósok érmeihez?

Nemcsak a szakirányú gyűjtők, hanem az emberek is általában odafigyelnek, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) időről időre egy-egy értékes érmét bocsát ki – természetesen a Magyar Pénzverő közbejöttével. Az ilyen pénzek nem kerülnek közforgalomba, meghatározott, zárt példányszámban lehet hozzájuk férni, s nemcsak numizmatikai, hanem esztétikai értékük is van, de még anyagilag kifejezhető értékük is: többnyire nagy, valódi pénzben kifejezhető összeget kell értük kiadni. Már aki meg szeretne szerezni egy (vagy akár több) példányt belőlük.

Hunnia non stipendit

Vagyis: Magyarország nem fizetissimus. Jegyzet.

Tudta, hogy a szkíták is hungarikumok?

Ez az a valami, amiből jónéhány létezik, és amelyből az EU is elismert, befogadott olyan magyar jellegzetességeket, amelyek máshol nem találhatók, legfeljebb hasonlók, másolatok, vagy jobb-rosszabb utánzatok. Mindenesetre a védettség megnehezíti a hamisítást, de az utánzást nem. Hungarikum lehet étel, ital, kulturális jellegzetesség, vagy mű (mondjuk a magyar népmese, népdal), állatok, növények, feltalálók találmányai, sportteljesítmények (például tornában a Magyar vándor – ami nem azért nagybetűs népnév, mert nálunk is bevezették az angol módit, hanem mert „feltalálója”, kivitelezője és első bemutatója: Magyar Zoltán, olimpiai bajnokunk). A hungarikumokat bemutató sorozatunk újabb cikkében a Magyarszkítáknak jártunk utána.

Az nem kutató, aki nem tiszteli az elődjei munkáját

Interjú Prof. Dr. habil. Révész Lászlóval, aki a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, régész, muzeológus, az MTA doktora és a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa.

Az összetartozásról szónokoltak ma a magyar politikusok és egyházi vezetők

Trianon évfordulója kapcsán.

Hitler nyomdokain járva mentenék meg az autóiparukat a németek

Nem új ötlet a szintetikus üzemanyag, a Harmadik Birodalom rengeteget gyártott belőle, másként már jóval hamarabb véget ért volna a második világháború. De érdemes lehet most a nácik nyomdokaira lépni a németeknek?