Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) már többször vészjelzést adott le az emberiségnek, hogy ha nem változtatunk a mostani életmódunkon és technológiáinkon, akkor elkerülhetetlen lesz a másfél fokot meghaladó felmelegedés – írja a telex.hu. Ez az éghajlatváltozás több milliárd ember életét veszélyeztetheti: szárazság, élelmiszer-ellátási zavarok, természeti katasztrófák kísérhetik, hogy csak néhány súlyos következményt említsünk.
Az IPCC harmadik munkacsoportjának friss jelentése azt ismerteti, hogy milyen politikai eszközökkel, technológiai változtatásokkal menekülhetünk meg az éghajlati válság elől. Az biztos, a fosszilis energiahordozókat (kőolaj, földgáz, szén) nagyon hamar el kéne felejtenünk.
Az IPCC idén februári második jelentésében azt tárgyalta, hogyan tudunk alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, és bemutatta, hogy a felmelegedés hogyan hat egyidejűleg a társadalmi, gazdasági és természeti rendszerekre.
Az IPCC jelentését több száz főből álló, nemzetközi tudóscsoport alkotta meg, ezzel nem is volt probléma, de az összefoglalót már nem ők, hanem az ENSZ-tagállamok képviselői szövegezik meg véglegesre, ez pedig már a politikai játszmák, egyéni érdekek terepe is lehet.
A jelentés legfontosabb üzenete, hogy csak akkor van esélyünk 1,5 Celsius-fokon belül tartani a felmelegedést, ha legkésőbb 2025-ig elkezdjük a nagymértékű kibocsátáscsökkentést és szén-dioxid-kivonást. Enélkül szinte biztosan bekövetkezik az éghajlati krízis.
A jelenlegi környezeti állapotért leginkább a fosszilis tüzelőanyagok felelősek, és ha további projekteket is az ilyen típusú energiahordozókra építünk, akkor a kibocsátásnövekedés valóban katasztrófához vezet majd.
Válaszút előtt
„Válaszúthoz értünk. A most meghozott döntéseink egy élhető jövőt biztosíthatnak. Megvannak az eszközeink és a tudásunk is ahhoz, hogy korlátozzuk a felmelegedést. Arra bátorítom az országokat, hogy éghajlat-politikai intézkedéseket hozzanak. Megvannak azok az irányelvek, szabályozók és piaci eszközök, amelyek már hatékonynak bizonyultak. Ha ezeket megnöveljük, és szélesebb körben, méltányosan alkalmazzuk, átfogóan támogathatják a kibocsátáscsökkentést, és ösztönözhetik az innovációt” – mondta Hoeszung Lee, az IPCC elnöke a jelentést ismertető tájékoztatón.
A munkacsoport egyik társelnöke, Priyadarshi Shukla is hasonlóan optimista, szerinte 2050-ra 40-70 százalékkal csökkenthető a kibocsátásunk, ha változtatunk az életstílusunkon és a viselkedésünkön. És hogy mik ezek az eszközök és lehetőségek, amelyekben bíznak?
Az egyik például az, hogy jóval olcsóbbak lettek az energiaszektorban is azok a technológiák, amelyek alacsonyabb kibocsátással járnak. A nap- és szélenergiai iparban akár 85 százalékkal is csökkentek a költségek 2010-hez képest, és ez segítheti a további elterjedésüket a fosszilis alapú technológiákkal szemben.
A kibocsátást persze úgy is lehet csökkenteni, ha egyszerűen nem ülünk repülőre. Ahogy arra Priyadarshi Shukla is utalt, egyéni döntéseinken, vásárlói szokásainkon is nagyon sok múlhat.
Szintén egyéni döntés lehet, hogy milyen étrendet követünk. Nem kell vegánná válnunk, de az IPCC is kevesebb húsfogyasztást, kiegyensúlyozott étrendet javasol, hiszen az állattenyésztést a nagy karbonlábnyomú tevékenységek közé sorolják a metánkibocsátás miatt. Az ilyen jellegű tudatosság már tetten érhető néhány régióban, több helyen a marhahúsfogyasztás visszaesését tapasztalták. Ez is mutatja, hogy az egyéni szokások képesek hatni a kínálatra is, ez pedig elindíthatja a változást.
