Országos nekibuzdulás övezte hajdanán az Utazás kiállítást, naptárba beírt családi program volt, sokan éltek a kedvezményes vasúti jegyek lehetőségével, együtt érkeztek generációk, szomszédok, baráti társaságok, hogy közösen eldöntsék, hol is pihennek majd nyáron.
Ma is népünnepély, csak másként
Évtizedekig tartott ez a korszak, amelyet az is jellemzett, hogy a magyarországi beutazó forgalom piacvezetői hatalmas nemzeti standokkal jelentek meg. Népünnepély volt ez a javából. Ma is az, csak másként, másoknak.
Pár éve elérkezett az onlineutazás-foglalás korszaka. A fiatalok nagy része nem ér rá órákig nézelődni a standoknál, amelyek többsége ma már nem is kötődik szorosan a kiállítás fő témájához: hirdetnek porszívót, árulnak vérnyomásmérőt, meg kóstoltatnak pálinkát.
Mostanában a kiállítók körében talán több volt a fiatal, mint a látogatókéban. Igaz, már a prospektust gyűjtő-cipelő kör is mintha fogyatkozna.
Mi van az interneten és a mobilon kívül?
Mindezen nem is lehet csodálkozni. Ma egy huszonéves a reptérre vezető buszon foglalja le a szállását, miután előző este eldöntötte, mégis elrepül a barátnőjéhez. A középiskolából kikerülők baráti társasággal ruccannak ki, a nyelvtudás alapfokon természetes. Minden tudni- és látnivaló benne van a kezükben, a mobiltelefonjukban.
Vagy éppen rokonlátogatóba mennek a majd félmilliónyi külföldön élő családtaghoz.
A világ hasonló tematikájú kiállításai is átalakultak, némelyik meg is szűnt, ami részben a Covidnak is betudható. A b2b, azaz a szakmának szóló bemutatkozások kevésbé változtak, mint amelyek a nagyközönséget célozzák meg. A trendek követése változatlanul fontos, itt mutatkoznak be a friss technikai megoldások és az újdonságok, az extrém helyszínek, amelyekkel megismerkedtetik a magyarokat a hazai szakemberek.
Nem jellemzők a nagy nemzeti standok
Arra ne számítsunk, hogy a franciák és az olaszok – a világ leginkább látogatott országai – jókora nemzeti standdal csábítanak, nincs rá szükségük, sőt, néhol legszívesebben korlátoznák a beutaztatást. Olyannyira, hogy a hajdanán Magyarországon is működő idegenforgalmi képviseleteik meg is szűntek. Némelyik Bécsbe költözött, onnan tartják szemmel, afféle home office-ban, a kelet-európai piacot.
A háborúk is befolyásolják természetesen, melyik ország érzi szükségét annak, hogy ellátogasson a budapesti, vagy bármelyik közép-európai ország hasonló rendezvényére.
Változott a marketing fegyvertár
A német nyelvterület jó pár éve váltott, hol van már az az időszak, amikor újságírókat csábítottak kényeztető utakkal Svájcba, Ausztriába, Németországba. Ma legfeljebb közleményeket küldenek.
A pr-eszközök generációt léptek: inkább fizetnek ki a külhoni turisztikai regionális szervezetek pár milliót egy oldalért a legnépszerűbb magyar print családi magazinban, minthogy megjelenjenek a Hungexpo-n. Ettől függetlenül persze egy-egy ottani vállalkozás, síterep, wellness szálló még bemutatkozhat.
Előretörtek az arab országok és Ázsia
Az arab és kis-ázsiai országok az utóbbi másfél évtizedben viszont feljöttek, Egyiptom, Tunézia és Törökország változatlanul a magyarok kedvenc üdülőhelyei. Előfordul, hogy indonéz vagy éppen örmény vállalkozás akar bemutatkozni a magyar közönség előtt. Évek óta találkozhatunk Afrikát népszerűsítő részleggel is, ami egyszemélyes vállalkozásként indult, ma pedig már kifejezetten keresik a látogatók.
A volt szocialista országok közül kevés van jelen nemzeti standdal, ennek sokszor – bármilyen furcsa – személyes oka van. Amelyik mégis – mint a mindig komoly felkészültséggel érkező Szlovákia – az elsősorban az itt dolgozó idegenforgalmi képviseletvezető évek óta tapasztalt ügybuzgóságán, elszántságán, szorgalmán múlik.
Bulgária az új aduász
Az idén Bulgária lesz a külföldi díszvendég – ami jó döntés. Ez az ország sokáig szinte vakfolt volt a hazai kiutazó turizmus térképén. Pedig az elmúlt harminc évben nagyon sokat fejlődött Bulgária, melynek különleges természeti látnivalói és történelmi öröksége megérdemlik, hogy megismerkedjenek vele a magyarok.
A belföldi díszvendég Gyula és Békés megye. Igen, érdemes rászánni a benzinpénzt erre a régióra, és nemcsak az Almásy-kastély miatt. Emellett szükség is van részükről a marketingre, hiszen a magyarok nagy része ma már az akciós utazási oldalakon foglal szállást, hétvégi csomagot – sokszor mindegy, hogy hova, csak megfizethető legyen. De még így sem olcsók.
Élményszigetek, gyerekprogramok, tesztpálya
Az idei – és már a pár évvel ezelőtti kiállításokra is – jellemző, hogy szakosodtak, miközben szórakoztató központtá váltak. Idén is lesz Budapest Boat Show, Karaván Szalon a lakóautók szerelmeseinek és a kempingezőknek, E-bike, kerékpáros tesztpálya, élményszigetek, Blogger Corner, szakmai beszélgetések, gyerekprogramok, élő állatok, többfunkciós virtuális közösségi tér, egészségügyi szűrések, nyereményjátékok.
A csábításoknak se szeri, se száma: a nyereményszelvényeken szereplő kérdésekre helyesen válaszolók között hazai és egzotikus utazásokat, szállás- és programlehetőségeket, valamint fesztiválbelépőket sorsolnak ki.
Mindez azt is jelzi, hogy a közönséget ma már attrakciókkal kell becsábítani, hogy felkeljen a fotelből, a streamingszolgáltatók filmjei, a laptop elől, és elinduljon Kőbányára.
Mindent a vitorlázókért!
A hajózást és a vízi sportokat Magyarországon egy viszonylag szűk réteg gyakorolja, akik viszont igen, azok többnyire nem az alsó középosztályba tartoznak, azaz fizetőképesek. A Boat Show-n a látogatók megtekinthetik a különböző márkájú motoros és elektromos hajókat, válogathatnak a hajózáshoz kapcsolódó felszerelések, szolgáltatások és ruházatok közül, valamint a vízi sportokhoz szükséges eszközöket is beszerezhetik.
A Magyar Vitorlás Szövetség és a Magyar Vitorlás Akadémia közreműködésével a 2024-es kiállítás díszvendége a Vitorlázz Itthon program, melynek célja egyebek között a fiataloknak szóló „kishajós” vagyis jollevitorlázás nyújtotta élmény népszerűsítése.
