Az elmúlt időszak messze legmagasabb részvételi arányát hozó 2018-as választáshoz képest idén a 18:30-as adatok minimális elmaradást mutattak. Mindezt úgy, hogy a reggeli órákban még óriási volt a különbség, majd adatközlésenként egyre inkább zárult az olló. Országos szinten 0,3 százalékpont volt az utolsó adatközléskor a különbség, ám az egyes választókörzeteknél ennél jóval nagyobb különbség volt akár pozitív, akár negatív irányba.
Ennek billegő körzeteknél lehet komoly jelentősége, ám ennek ellenére nem lehet biztosra venni, hogy ez minden esetben a kormánynak kedvez.
Ami a térképen feltűnő, hogy a budapesti választókörzeteknél inkább a külső pesti körzeteknél látható nagyobb elmaradás. Ez papíron az ellenzék számára jelent elvileg problémát, hiszen az összes előzetes prognózis arról szólt, hogy a fővárosban a legerősebb Márki-Zay Péter csapata. Persze itt is benne lehet a pakliban az, hogy a kormánypárti szavazók kedvét vette el az, hogy a jelöltjüknek nincs sok esélye a győzelemre.
Látható még egy érdekesség: a nyírségi körzetekben a korábbi választáshoz képest szignifikáns az elmaradás. Erre lehet olyan magyarázat, hogy az Ukrajnában dúló háború ott érzékelhető a menekültek miatt leginkább, és az ottani politikai szereplők energiáját ez a kérdés jobban lekötötte, mint a kampány. Persze olyan véleménnyel is találkozhatunk, hogy a háború miatt a voksturizmus léket kapott, és a határmenti választókerületekbe átjelentkező ukrán-magyar kettős állampolgárokra most nem számíthatott a kormány.
Összességében az a tény, hogy a 4 évvel korábbi számokhoz hasonló adatokat látunk, inkább a kormánynak kedvez, azt sugallja ugyanis, hogy az ellenzék nem tudott további szavazókat mozgósítani.
Folyamatosan frissülő cikkenkért kattintson!
