A parlamenti képviselők egy része - mint az a korábbi cikkünkből kiderül - több lábon is áll: mezőgazdasági tevékenységből, ingatlan bérbeadásából, oktatói tevékenységből is származik egyéb jövedelme. Közülük ugyanakkor többen céges részesedéssel is rendelkeznek, ami nemcsak anyagi előnyöket jelent számukra, de kötelezettségeket is ró rájuk. Egy céget ugyanis vezetni, irányítani kell, hogy a nyereséges működés, a fejlődés biztosított legyen, ezzel bebiztosítva a jövőt, ha esetleg a képviselői mandátum valamilyen oknál fogva megszűnne.
Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy a cégtulajdonnal rendelkező honatyák vajon milyen mértékben élnek az uniós támogatási rendszer nyújtotta lehetőséggel, illetve név szerint a képviselők között is szemezgettünk, vajon magánszemélyként jutottak-e uniós pénzhez.
A 199 képviselő közül várakozásainkat alulmúlva rettentően kevesen, mindössze négy politikus és érdekeltségi köre jutott uniós pénzhez tavaly - mindannyian fideszes politikusok. Ők összesen tavaly 314 millió forintot tettek zsebre.
Mind közül Simon Miklós esete a legkacifántosabb. Pont egy évvel ezelőtt nyert ugyanis 149,9 millió forintot a Nyír-Medicina 2003 Bt. az első nyírségi praxisközösség létrehozására, az alapellátás fejlesztésére. A Bt. azonban nem Simon Miklósé, hanem Simon Ildikóé, aki a cégadatok és a vagyonnyilatkozatban szereplő információk alapján a fideszes képviselő lánya. A közel 150 millió forint mellett decemberben még bezsebelhetett a cég 10,9 milliót eszközfejlesztésre és egészségmegőrzésre. A történet azonban ennyivel még nem ért teljesen véget, hiszen Simon vagyonnyilatkozata szerint a saját lányával is üzletel: havi 165 ezer forintos jövedelme származik ugyanis ingatlanbérbeadásból. A kifizető pedig nem más, mint a lánya cége, a Nyír-Medicina 2003 Bt.
Sokkal letisztultabb a helyzet már Bánki Erik esetében, akinek cége tavaly szeptemberben és októberben összesen 62,6 millió forintos támogatáshoz jutott. A főtevékenységként gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztésével foglalkozó BA-Agrár Kft. két részletben agrár-környezetgazdálkodási kifizetés címen jutott a támogatáshoz. Ez röviden annyit jelent, hogy a gazdálkodók anyagi támogatáshoz juthatnak, akkor, ha önként bizonyos mértékig átalakítják a gazdálkodási gyakorlatukat a hosszútávon fenntartható agrárkörnyezet megteremtéséhez.
Szatmáry Kristóf már egy teljesen más területre igényelt és kapott is uniós támogatást. 2018 márciusában 49,6 millió forinthoz jutott a "Nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházások támogatása" programból. A Nimfeum Kft. Badacsonytomajon tervezett szálláshelyet kialakítani ebből a támogatás segítségével. Az uniós támogatás azonban csak a beruházás 41 százalékát fedezte, hiszen a projekt teljes költsége 118 millió forint volt. Mint az a Nimfeum honlapjáról kiderül, a szálláshely mellé egy borászatot is felhúzna cég. A közbeszerzési eljárás tavaly szeptemberben zárult le: mindkét feladatrészre az Arttech Kft. nyújtotta be a legjobb ajánlatot. A szálláshelyet nettó 123, a borászat épületét pedig nettó 148 millió forintért építi meg.
A cégek mellett a képviselők között is szemezgettünk, vajon kvázi magánemberként jutottak-e uniós támogatáshoz. Az őstermelői tevékenységet is folytatók mellett szúrópróbaszerűen is rákerestünk néhány névre, ám csak egyetlen esetben találtunk eredményt is. A jobbikos Steinmetz Ádám tavaly két jogcímen jutott uniós támogatáshoz. Egyrészt 40,6 millió forintot kapott agrár-környezetgazdálkodási kifizetésként, ami mellett aprópénznek tűnik az a 128 ezer forint, amihez kompenzációs kifizetés címén jutott hozzá a "Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések" programon belül.
