Egyre inkább fogyatkozik a lehetőség Kóka János gazdasági miniszter utóda számára, hogy szalagokat vagdosson át az M7-es autópályán. Az új és várhatóan jövőre munkába álló majdani miniszternek ugyanis csak két ünnepélyes avató marad - ráadásul az egyiket biztosan magáénak akarja majd a miniszterelnök.
Tegnap mindazonáltal végre átadhatta a forgalomnak az M7-es mindössze 17 kilométeres szakaszát a miniszter, amely több mint hetvenmillárd forint költséggel és több mint kilenc hónapos csúszással végre elkészült. A Zamárdi és Balatonszárszó közötti sztrádaszakasz a majd két kilométer hosszú kőröshegyi völgyhídnak köszönheti jelentőségét és hírnevét.
A völgyhíd maga a 74 milliárd forintra rúgó költségből 45 milliárdot tett ki. A pillérek 88 méteres magasságba nyúlnak, a teljes szerkezet vasbetonból készült, a hídon kétszer kétsávos út és járda található.
Negyvenhárom éve épül
Ezt követően igen jelentős szünet következett, nemcsak az M7-es, hanem az autópályák építésének történetében is. Az ezredforduló után 2002-ben a jobb pálya is elérte Zamárdit, emellett a teljes kilencven kilométeres autópályaszakaszt felújították. A következő öt évben pedig jött az apró darabok építgetése, hol itt hol ott.
Darabosra sikerült
A határra vezető ezer méterek megépítése helyett 2005-ben a Balatonszárszó és Ordacsehi között húzódó húsz kilométer készült el, rajta három kisebb völgyhíddal, így ez a szakasz igencsak borsos árú lett: 65 milliárd forintért épült. A szakaszt nem koptatták szét az autósok, hiszen se előtte (Zamárdi és Szárszó között 17 kilométeren) se utána (Ordacsehi és Becsehely között nyolcvan kilométeren) nem volt autópálya.
Még mindig nem teljes
Máig is tart a két lyuk foltozgatása, másképp fogalmazva: még mindig kénytelenek az autósok településeken vagy éppen üdülőövezeten keresztülhajtani. Tavaly a hosszabb, nyolcvan kilométeres résből készült el 26 kilométer Ordacsehi és Balatonkeresztúr között, ezzel azonban még mindig több darabból állt az M7-es. 2006-ban emellett a tornyiszentmiklósi szakaszt is folytatták, vagyis egy kilométerrel meghosszabbítva elérte a sztráda az országhatárt.
Jövőre is marad
Az idén még egyszer fog csattogni az olló: augusztus utolsó napjaiban adják át a forgalomnak a Nagykanizsa és Becsehely közötti 18 kilométert - ebből egyébként hat kilométer már tavaly decemberre elkészült Sormás és Becsehely között. Jövőre pedig két szakasz marad: egy 36 kilométeres darab Balatonkeresztúr és Nagykanizsa között, valamint a horvát határig vezető egy kilométer egy hozzá tartozó híddal.
A 36 kilométeres szakaszt 45 milliárd forintért építi meg a Porr-Terrag-Asdag PVT-M7 Konzorcium. Ez a magyar sztrádatörténet első úgynevezett spórolós szakasza (egy kilométer szakasz 1,25 milliárd forintot emészt fel, csomópontokkal, lehajtókkal és egy kis völgyhíd költségeivel együtt). Az építtető konzorciumba tartozott az azóta már felszámolás alá került Viadom is, amely egyes vélemények szerint épp azért dőlt be, mert a cégen keresztül Kóka János be akarta bizonyítani: olcsón is lehet autópályát építeni. Ezt a szakaszt mindazonáltal már biztosan nem Kóka, hanem az utódja fogja átadni.
Magyar-horvát "össznépizés"
Az utolsó darab, amely az M7-esből hiányzik, lényegében egy híd, amely a Mura folyót szeli át. A hidat közösen építi majd meg a magyar és a horvát állam fele-fele arányban. A hidat egy horvát társaság építi majd, a Hidroelektra Niskogradnija, 8,47 millió euróért, vagyis 2,1 milliárd forintért. ebből a magyar állam költsége a még 2004-ben köttetet horvát-magyar megállapodás szerint tehát alig több, mint egymilliárd forint lesz.
A tervek szerint az ünnepélyes szalagátvágásra 2008-ban kerül majd sor. És akkor végre igaz lesz, hogy autópályán juthatunk el az Adriára. Az M7-es elérve végleges hosszát 242 kilométer hosszan szeli majd át az országot.
F. Sz. E.
