A New York-i tőzsdebotrány kronológiája

A Budapesti Értéktőzsde

A New York-i Tőzsde (NYSE) vezetője körül kirobbant botrány után új vezetőként egy bankvezért választottak. A Budapesti Értéktőzsdén, amely jóval kisebb, - ám mégis csak a miénk, - esetén is volt már bankár vezetőre példa. Sőt két esetben a tőzsdeelnöki pozíciót betöltő személy a pénzügyminiszterségbe is belekóstolt.

Itthon a tapasztalatok szerint a tőzsde viszonylagos alacsony presztízse miatt annak vezetőit ezidáig komoly szakmai támadás nem érte. Ennek megfelelően a Budapesti Értéktőzsde életében - a New York-ihoz hasonló - éles váltások a vezetésben ezidáig nem voltak. 1990-es alakulása óta öten töltötték be az intézmény elsőszámú vezetőjének posztját:

Itthon a tőzsdeelnökök választása a NYSE-től eltérő módon történik. Míg a tengerentúlon egy, erre a feladatra kijelölt, testület végzi a jelöltek keresését és kinevezését, addig Magyarországon a döntés a tőzsdetagok kezében van. 1990 és 2001, a BÉT részvénytársasággá alakulása előtt a Tőzsdetanács választotta az elnököt. A Tőzsdetanács feladatát tekintve az intézmény igazgatósága volt, amelyet a közgyűlés választott. Ekkor a közgyűlésen még az egy tag, egy szavazat volt érvényben. A Tőzsdetanácsban pedig több oldal képviseltette magát, így a brókerek, a jegyzett vállalatok, az MNB és a befektetők is.

Ugyanakkor ma már a 2002 június 30-ával bejegyzett részvénytársaságra a Gazdasági Társaságokra vonatkozó törvény az iránymutató ebben a kérdésben, így az Értéktőzsde vezető tisztségviselőit, köztük a társaság elnökét is, a közgyűlésen választják meg a tulajdonosok tulajdoni arányuknak megfelelő szavazatszámmal.

A BÉT elnökeinek rövid listáját böngészve láthatjuk, hogy ugyan a tőzsde megbecsültsége a politika és a társadalom szemszögéből erősen vitatott, ugyanakkor az annak élére kinevezettek mindannyian a legkiválóbb szakemberek közül kerültek ki. A két legismertebb Bokros Lajos és Járai Zsigmond is komoly szakmai pályát járt be, amelyet a pénzügyi körökben általában elismernek, noha a politikusok gyakran szitokszóként használják nevüket.

A közgazdász Bokros Lajos 1980 és 1986 között a Pénzügykutató Intézetben kezdte pályafutását, tudományos segédmunkatársként, 1987-ig tudományos osztályvezetőként. A Magyar Nemzeti Bank közgazdasági főosztályvezető-helyettese volt 1987 és 1989 között, majd ugyancsak a jegybankban ügyvezető igazgató 1991-ig. Ezzel párhuzamosan, 1990-1991-ben az Állami Vagyonügynökség igazgatósági tagja, 1990 és 1995 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke. Kinevezik a Budapest Bank Rt. elnök-vezérigazgatójának, 1991 és 1995 között ebben a tisztségben dolgozik, itt kapja pénzügyminiszteri kinevezését. A tárca éléről 1996 elején távozik, ezt követően kéri fel a Világbank a térséggel foglalkozó igazgatósága vezetésére.

Ami Járai Zsigmond pályafutását illeti 1988-89 között a Budapest Bank vezérigazgató-helyettese, illetve a tőzsde elődjeként létrejött Értékpapír Kereskedelmi Megállapodás elnöke. 1989-1990 között a Németh-kormány pénzügyminiszter-helyettese. 1990-1992 között a James Capel tanácsadó cég kelet-európai igazgatója. 1995-1998 között a Magyar Hitel Bank, illetve a privatizáció után az ABN-AMRO Bank Rt. vezérigazgatója. 1996-1998 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke. Járai Zsigmond 1998-tól pénzügyminiszter. Az MNB-nél 2001. március 2-án lépett hivatalba.

Kapcsolódó anyagok
Botrány a New York-i tőzsdén
Bankelnök a tőzsde élén
Bokros, Járai és a többiek
Senki sem akar New York-i tőzsdeelnök lenni