Aggályosnak tartja Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) munkatársa, hogy alig tudnak a bankok valamit arról, hol tart ma a csalási "üzletág". A pénzintézetek többnyire az ügyfelek felelősségére hárítják a veszteséget. Bár konkrét tárgyi bizonyítékuk nincs rá, Dietzné praxisában több olyan esettel találkozott, amikor a károsultak ezt kizárták. A fogyasztóvédő úgy érzi: a fogyasztói bizalom megőrzésében nyilvánvalóan érdekelt pénzintézetek sok ilyen jellegű információt visszatartanak, illetve a csalási esetek kivizsgálásánál az együttműködési hajlandóságukon is lehetne javítani.
Jelenleg több mint harmincezer üzletben lehet a pénztárnál bankkártyával fizetni. A nagy áruházak többségében van erre lehetőség, míg a kisebb kereskedésekben kevésbé. Kereskedői vélekedések szerint a készpénzes vevők sokszor érezhetően azért is tartózkodnak a kártyahasználattól, hogy ne legyen nyoma a vásárlásuknak. Nem lenne szerencsés, ha egy APEH vagyonosodási vizsgálat során egy minimálbérre bejelentett magánszemélynél egy félmilliós plazmatelevízió-számla nyomára akadnának ily módon. A kártyás forgalom leszorításának igénye a kiskereskedőre is igaz lehet - hasonlóan "adó-optimalizációs" okokból.
Problémát jelent a kártyahasználat terjedésében az is, hogy az itthoni bankok a kártyás tranzakciók után a nemzetközi összehasonlításban magas, két-három százalék közötti úgynevezett bankközi jutalékot állapítanak meg. Ezt a kereskedők gyakorlatilag átterhelik a vásárlókra. A kártyabeszedési díj nem minden kereskedő esetében ugyanannyi, az áraikban megjelenő pluszteher - szerintük - egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményez: a nagyobb kereskedőláncok kettő-három százalékosnál alacsonyabb rátát is kieszközöltek.
Jaross Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnökségi tagja szerint az indokolható és megfizethető díjtétel egy százalék alatt lenne. A bankok ellenérve viszont úgy szól, hogy a díjat nem ők, hanem a kártyakibocsátó cégek határozzák meg. Változásra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) most megindult banki ágazati vizsgálata kapcsán lehet számítani, ami - értesülésünk szerint - a bankközi díj kérdésére is kiterjed. Hogy ez mikor zárul, arról még nincsenek hivatalos információk, Jaross mindenesetre azt reméli, hogy már az idén sikerül valamilyen - számukra elfogadható - döntést keresztülvinni a bankoknál, olvasható a Népszabadságban.
