A nyári hónapokban nagyobb az igény az ún. egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerinti foglalkoztatottakra, akiket a köznyelvben csak "alkalmi munkavállalókként” aposztrofálnak. Bár a nevéből is adódóan a foglalkoztatás szabályai egyszerűbbek az általánostól, mégis van néhány dolog, amivel nem árt tisztában lenni, ha élni szeretnénk ezen foglalkoztatási forma alkalmazásával, ezeket foglalta össze az RSM DTM szakmai blogja.
Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozik:
- az alkalmi munka,
- a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka,
- a filmipari statiszták foglalkoztatása.
A foglalkoztatotti létszám és a foglalkoztatás napjainak aránya
Az alkalmi munkavállalókra vonatkozóan bizonyos feltételeknek eleget kell tenni a foglalkoztatotti létszám és a foglalkoztatás napjainak tekintetében. Az alkalmi munkavállalók létszáma ugyanis függ a foglalkoztató átlagos statisztikai állományi létszámától:
Rugalmasságot jelenthet azonban, hogy a fenti keret az év során egyenlőtlenül is felhasználható.
További korlátozást jelent, hogy a foglalkoztatás:
- hetente legfeljebb 5 egymást követő napig,
- havonta legfeljebb 15 napig,
- évente maximum 90 napig tarthat.
Idénymunka
Az idénymunka esetén a feltételek kissé szabadabbak, mindössze az a kikötés érvényesül, hogy a foglalkoztatás egy munkavállaló esetében maximum évi 120 napon keresztül állhat fenn. A filmipari statiszták esetében még ez a korlát sem áll fenn a foglalkoztatotti létszám tekintetében.
Érdemes figyelemmel lenni továbbá arra, hogy harmadik országbeli állampolgár a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható.
Munkabér mértéke
Az egyszerűsített foglalkoztatás esetében a foglalkoztató nem köteles legalább a minimálbér összegének megfelelő juttatás fizetésére, azonban itt is érvényesülnek bizonyos minimumszabályok a bérezés tekintetében:
- a napi „minimálbér” a kötelező legkisebb munkabér 1 napi összegének 85 százaléka (2014-ben 3 970 forint), illetve
- legalább középfokú végzettséget feltételező munkakör esetében a garantált bérminimum 1 napi összegének 87 százaléka (4 724 forint).
A törvény a filmipari statiszta esetében – valószínűleg az időtartambeli korlátozások hiánya miatt – egy maximumbért is meghatároz: a napi jövedelem itt nem haladhatja meg a 12 ezer forintot.
Alkalmi munkavállalók bejelentése
Az egyszerűsített foglalkoztatást is köteles a munkáltató a NAV felé bejelenteni, azonban rendhagyó módon a bejelentést nemcsak elektronikusan, hanem telefonon is teljesítheti. A bejelentésre a munkavégzés megkezdése előtt, visszavonásra és módosításra a bejelentést követő 2 órán belül, illetve – amennyiben a foglalkoztatás a bejelentést követő napon kezdődik vagy több napon át tart, akkor – az adott napon reggel 8 óráig van lehetőség. Amennyiben ezt követően kerül sor a visszavonásra, úgy már beáll a munkáltató napi közteherfizetési-kötelezettsége.
Egyszerűsített közteherfizetés
Az egyszerűsített foglalkoztatás esetében a munkáltatónak nem kell a klasszikus munkaviszonyt érintő közterhekkel számolnia, hanem idényunka esetében mindössze napi 500 forint, alkalmi munkánál napi 1000 forint, filmipari statiszta foglalkoztatásakor pedig napi 3000 forint megfizetésével teljesíti a közteherfizetési-kötelezettségét. A fenti összeg megfizetésével tehát sem neki, sem a munkavállalónak nem keletkezik egyéb fizetési kötelezettsége. A munkavállalónak kifizetett bér tehát nettó jövedelemként realizálódik.
Fontos megjegyezni azonban, hogy abban az esetben, ha a munkavállalónak kifizetett összeg meghaladja a foglalkoztatás napjainak és a minimálbér napi összegének (4670 forint) szorzatát (mentesített keretösszeg), akkor a felettes összeget a munkavállalónak a bevallásában szerepeltetni kell és az éves adóbevallás beadásával egyidejűleg ezen rész után 16 százalék személyi jövedelemadót (szja) kell fizetnie.
További könnyebbséget jelent, hogy a foglalkoztatónak nem kell január 31-ig kiadni a munkavállaló számára az összesített igazolást, csupán arról kell írásban tájékoztatnia, hogy mikor, milyen összegben szerzett jövedelmet egyszerűsített foglalkoztatása következtében.
Néhány munkajogi könnyítés
A Munka Törvénykönyve is tartalmaz adminisztrációs könnyítést az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozóan:
- a munkaszerződéstől nem lehet elállni;
- nincs mód a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra;
- a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató nem köteles a munkaviszony végén az előírt igazolásokat kiadni;
- nincs határideje a munkaidő-beosztás előzetes közlésének és a munkáltató munkaidőkeret hiányában is alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő-beosztást;
- nem érvényesülnek a vasárnapra, illetve munkaszüneti napra történő munkaidő-beosztás korlátai;
- nem alkalmazandók a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések, ugyanakkor a munkaviszony megszűnésekor a természetben igénybe nem vett, időarányos szabadságot meg kell váltani;
- nem jár betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság;
- minta-munkaszerződés (lásd 2010. évi LXXV. törvény melléklete) alkalmazása esetén nem kell alkalmazni a munkaidő-nyilvántartására és az írásos munkabér elszámolásra vonatkozó előírásokat.
Ki az, aki nem számít biztosítottnak?
Bár a foglalkoztatás nyugdíjra jogosító szolgálati időként vehető figyelembe és álláskeresési ellátásra jogosító időbe is beszámítandó, azonban a munkavállaló ez alapján nem minősül biztosítottnak és csak baleset esetén lesz jogosult orvosi ellátásra. Tehát az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony nem mentesíti a munkavállalót a 4810 forint egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, amennyiben egyéb jogviszonya vagy társadalmi helyzete alapján nem jogosult az egészségügyi ellátás igénybevételére. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság részletes szabályairól itt olvashat.
Pentz Edina
RSM DTM Hungary
Bérszámfejtési vezető
//blog.rsmdtm.hu
