Egybehangzó sajtóinformációk szerint havi 9,4 millió forintos prémium, azaz a havi 1,8 millió forintos alapbér több mint ötszöröse járna júliustól Such Györgynek. A Magyar Rádió (MR) elnöke idén január és június között havi mintegy 4,3 millió forintra volt jogosult, tehát idén összesen több mint 82 millió forint sikerdíjat kellene kapnia.
Mindezt jogszerűen tehetné zsebre a közmédium vezetője, mivel szerződésében a prémiumot egyetlen tényezőhöz, a nyereséghez kötötték - az MR 2008-ban 972 millió forint profitot ért el, azaz 258 százalékkal sikerült túlteljesíteni az üzleti tervet.
Nagyon kilóg a sorból
„Az alapbér és a prémium közötti több mint ötszörös szorzó nagyon kilóg a sorból, főleg a magyar viszonyokat tekintve” – mondta el az mfor.hu kérdésére Kovács András, a felsővezetők közvetítésével is foglalkozó Grafton Recruitment Kft. ágazatvezetője. Mint kifejtette, a versenyszférában, kis-és közepes cégeknél a felsővezetők három havi bérüket, általában éves alapbérük maximum 25 százalékát kaphatják meg bónuszként. (Nagyvállalatoknál természetesen ennél jóval nagyobb jutalmak is előfordulnak, például részvényopció formájában - a szerk.)
Igaz, tapasztalata szerint előfordult már az is, hogy egy vezető egész éves alapbérét kapta meg prémiumként - ez azonban kivételnek számít, ráadásul még mindig jóval elmarad a Such György esetében fennálló ötszörös szorzótól.
A Magyar Rádió Közalapítványának kuratóriuma azonban nem csak a prémium mértéke, hanem annak kiszámítási módjával kapcsolatban is kifejezte fenntartásait - a bónusz mértéke ugyanis kizárólag az elért nyereség nagyságához volt kötve.
Gál András Levente, a kuratórium Fidesz által delegált elnökhelyettese az MTI-nek elmondta: azzal egyetért, hogy a rádió eredményeit "valamilyen formában honorálni kell", de túlzottan sematikus megoldásnak tartja, hogy egy komplex mutatószám helyett ezt a mérleg szerinti eredményhez kössék, akárcsak azt, hogy ne állapítsanak meg egy plafont ehhez. Rangos Katalin, a kuratórium kormányoldal által delegált elnöke azt is megjegyezte, hogy a kitűnő profitszámokat nem csak a javuló gazdasági eredmények, hanem a meg nem valósult beruházások is okozták.
A kuratórium nem akar fizetni
Kovács András viszont úgy véli, hogy a kiszámítás módja már kevésbé támadható, mint a mérték. Elmondása szerint a bónusz eredményhez kötése a magánszférában is bevett módszer - az általában az elért profit két-három, maximum öt százalékát teheti ki.
Ezen számítási modell szerint Such Györgyöt a tavalyi nyereség után maximum 48,6 millió forint illetné meg – a jelenlegi helyzet alapján azonban ennek csaknem kétszerese járna számára. A teljes összeget azonban valószínűleg soha nem fogja megkapni – az ügyet kirobbantó Index.hu értesülései szerint legalábbis a Magyar Rádió a későbbiekben sem kívánja kifizetni a prémiumot, emellett a tavalyi és tavalyelőtti bónuszt is visszatartja. A kuratórium morális okokra hivatkozik: álláspontja szerint a közrádió elnöke egyszerűen nem kereshet ennyit válság idején.
Mindezt szem előtt tartva a testület még június elején a bírósághoz fordult az ügyben, azt kérve, hogy állapítsa meg: megfelel-e a hatályos jogszabályoknak a Magyar Rádió Zrt. elnökével 2006. július 26-án megkötött megbízási szerződés.
Such György ezzel kapcsolatban az MTI-nek úgy nyilatkozott: "Majd a független magyar bíróság dönt az ügyben". Hozzátette: már többször tett "jelentős engedményt" tartalmazó javaslatokat a prémium mértékét illetően, de egyiket sem fogadta el a kuratórium elnöksége.
A magánszféra cégvezérei is megirigyelhetnék
A konkrét számokat nézve egyébként Such György idei fizetése - ami bónusszal együtt mintegy 103 millió forintot tesz ki - mind a magán-, mind az állami cégek topvezetőinek fizetésén túltesz. (Ha csak az 1,8 millió forintos bruttó alapfizetést nézzük, az egy közepes méretű cég ügyvezetőjének bérszintje - a szerk.)
Például a Magyarországon működő német cégek ügyvezetőinek átlagos bruttó éves bére tavaly mindössze ennek ötöde, 21 millió forint volt - ezen belül az alapbér mintegy 17 millió forintra rúgott -, a legjobban fizetett állami cégvezérek, az MFB vezérigazgatói pedig havi 3,6 millió forint alapbérben részesülnek. Ehhez maximum nyolcvan százalékos prémium járulhat, azaz - legjobb esetben - évi bruttó 77,7 millió forint ütheti a markukat.
Pontosabban csak üthetné, hiszen Bajnai Gordon kormányfő áprilisban bejelentette: az állami tulajdonban lévő társaságok menedzsereinek bérét havi bruttó 2 millió forintban maximalizálja – az e feletti jövedelemrészt jótékony célra kell felajánlaniuk. Ez a plafon azonban a Magyar Rádió, mint közmédium elnökére nem vonatkozik.
W. B.
Menedzsment Fórum
