A munkaerőpiacuk védelmében fellépő, s a jövőre csatlakozó országok dolgozóinak szabad munkavállalását több éves átmeneti időszakhoz kötő tagállamok elsősorban a jelentős kereseti különbségekre hivatkoztak.
A Szakszervezeti Stratégiai Tanulmányok kiadványban közölt táblázatból kiderül, hogy a jelenlegi európai uniós tagországokban a minimálbérek valóban lényegesen magasabbak, mint a csatlakozó államokban. Így például Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban is kétszer annyit kell fizetni minimálbérként a dolgozóknak mint Magyarországon. Ezekben az országokban a táblázat szerint 2002 januárjában például 406, 473, illetve 516 euró volt a legkisebb bér.
Lényegesen magasabb a minimálbér a többi jelenlegi tagországban. Így például Hollandiában 1.207 euró, Belgiumban 1.163, Franciaországban 1.126, Nagy-Britanniában 1.124, Írországban 1.009 euró volt. Említésre érdemes még Luxemburg 1.290 eurós minimálbére.
Több más országban, mint például Németországban, Ausztriában nincs országosan kötelező legkisebb bér, a minimálbérek mértékét az ágazati tarifaszerződések szabályozzák. A magyarországi 50 ezer forintos minimálbér 210 eurónak felel meg.
A többi csatlakozó országban is meglehetősen alacsony még a legkisebb kereset. Szlovákiában például a legkisebb kötelező bér összege 118 euró volt a táblázat szerint. A visegrádi országok közül a magyarországinál alacsonyabb, 153 eurós havonkénti minimálbért volt kötelező fizetni Csehországban is, miközben a magyarországi minimálbérszintnek felelt meg 212 euróval a lengyelországi legkisebb bér.
A magyarok munkavállalása az EU-országokban
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium becslései szerint Magyarországról 70-120 ezren keresnek majd munkát az Európai Unió tagállamaiban, ez nem jelent lényeges átrendeződést a magyar munkaerőpiacon.
