A brit Chartered Institute of Personnel and Developmen ezer vállalatra kiterjedő felmérése szerint a legtöbb vezető úgy gondolja, nincsenek meg az eszközei ahhoz, hogy meggátolja a zaklatást, és legtöbbször a napvilágra kerülő esetek után nem változtatnak a körülményeken. A gúnyolódástól a fizikai bántalmazásig terjedő 'bullying' esetei a felmérés szerint a gyárakban éppúgy gyakoriak, mint a jónevű hotelekben.
Nagy-Britanniában most az állami finanszírozza azt a kampányt, mely a legnagyobb cégek - többek közt a British Telecom és a Royal Mail - bevonásával a munkahelyi agresszió visszaszorítására törekszik. Többek közt a bajba került, felettesük vagy munkatársaik által zaklatott munkavállalók felvilágosítását tűzte ki célul a kampány. A leggyakoribb áldozatok a fiatal, kezdő kollégák, de egy másik tanulmány szerint a kisebbségekhez tartozó dolgozókat is sokszor kipécézik a rosszakaratú munkatársak.
A sztereotíp kép a munkahelyi zaklatásról a kutatók szerint az, hogy a hatalmaskodó férfi vezető rettegésben tartja beosztottait, de a valóságban sokkal változatosabb esetek fordulnak elő. A beosztottak is előszeretettel frusztrálják főnökeiket: nem adják át a telefonüzeneteket, késve értesítik őket a megbeszélésekről, vagy felettesük feletteséhez fordulnak kitalált problémákkal.
A szóbeli vagy fizikai erőszak mindig a vállalati kultúrában gyökerezik. A hosszú időn keresztül túlterhelt, frusztrált, sokat túlórázó emberek gyakrabban viselkednek agresszíven, és a stresszes légkörben nem meglepő, ha valaki a neki kiszolgáltatott munkatársakon vezeti le a feszültséget, derül ki a BBC Online cikkéből.
(Menedzsment Fórum)
A túlterhelt munkatársak erőszakosabbak egymással
Kevés munkáltató vállalja fel, hogy tegyen valamit a zaklatás ellen a munkahelyen. Pedig a vezetés hozzáállása és a benti légkör alapvetően meghatározza, előfordul-e szóbeli vagy fizikai agresszió a kollégák közt.
