A GKM főosztályvezetője, Gordos Péter az írásos vélemények összefoglalásaként elmondta, hogy van, aki a regulátor szerepét erősítené, biztosítva a politikai, anyagi és döntéshozatali függetlenséget. Mások kötelező irányelvként szeretnék elfogadtatni az energiapolitikai koncepciót, megint mások a nemzeti cégek védelmét szorgalmazzák. Egy meg nem nevezett parlamenti képviselő pedig úgy vélekedik, hogy az energiapolitikát nem lehet elválasztani a szociálpolitikától.
Az Energia Klub egyik képviselője a csütörtöki vitán kifogásolta, hogy az energiapolitikai koncepció nem mutat irányt a klímaváltozással kapcsolatban. Felsmann Balázs a vitában kiemelte, hogy a nemzeti éghajlat stratégia határozza meg az energiapolitikai feladatokat, és nem fordítva. Az Energia Klub egy másik képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy a megújuló energia termelésével kapcsolatos kutatás-fejlesztés és eszközgyártás lehetne kitörési pont Magyarország számára.
A Magyar Természetvédők Szövetségének képviselője javasolta, hogy az európai uniós forrásokból arányaiban többet kellene fordítani az energiatakarékosságra. Az energiafelhasználás mérséklésére pedig a szervezet javasolja a "természeti erőforrás adó" bevezetését a fosszilis energiahordozókra, de nem az egyes termékekre. A természeti erőforrás adó - végiggyűrűzve a termelés-fogyasztás rendszerén - ösztönözne az energiafogyasztás csökkentésére.
Tudományos szakértők és az Energia Klub is az oktatás szükségességére hívták fel a figyelmet. A Greenpeace Magyarország szerint az egész koncepciót újra kellene gondolni és új anyagot kellene készíteni.
A dokumentum 2020-ig szólóan határozza meg az energiapolitikát, ezt az indokolja, hogy az Európai Unió következő fejlesztési ciklusa akkor fejeződik be - mondta Felsmann Balázs. Az államtitkár reményei szerint a parlament hat év múlva újra előveszi a koncepciót, és - gördülő stratégiát alkotva - meghatározza a következő évtizedre, évtizedekre az energiapolitika fő irányát.
