Az elmúlt időszakban az Európai Bíróság, illetve a német szövetségi munkaügyi bíróság más ügyekben hozott ítéletei is megerősítették, hogy a német hatóságoknak nincs joguk kétségbe vonni a magyar egészségbiztosítási és munkaügyi igazolásokat, márpedig a vámkommandók éppen erre alapozták fellépésüket. Problémát jelent továbbá, hogy mindezek ellenére az ingolstadti bíróság nemrég úgy engedélyezte egy letartóztatott magyar vállalkozó szabadon bocsátását, hogy az illető elismerte az embercsempészet vádját, és ezért másfél év felfüggesztett börtönbüntetéssel "megúszta" - számol be a Világgazdaság.
Tóth Boldizsár, a megkárosított magyar cégek érdekeit képviselő Nemzetközi Vállalkozók Egyesületének (NVE) elnöke a magyar és német felsőbb kormányszervek tehetetlenségével és információhiányával magyarázza a zűrzavart. Az NVE most az Európai Bizottság illetékes tagjaihoz, Charlie McCreevy belső piaci és Vladimír Spidla szociális biztoshoz fordult segítségért, és az Európai Bíróságnál is pert kívánnak indítani a károsultak. Addig is 300 millió forintos visszatérítendő támogatást kérnek Veres János pénzügyminisztertől, hogy átvészeljék számláik zárolását és üzleti kapcsolataik ellehetetlenítését. A meghurcolt magyar cégek kártérítési igényt akarnak érvényesíteni a német állammal szemben; ennek összege az NVE előzetes felmérése szerint 400-500 millió euró között lehet.
Jogászok szerint a magyar állam felelőssége is felmerülhet az ügyben, hiszen a Legfőbb Ügyészség anélkül tett eleget a SoKo-akcióban való részvételre vonatkozó német jogsegélykérelemnek, hogy megvizsgálta volna az alapul szolgáló vádakat - írja a Világgazdaság.
