Igen megosztottnak mutatkoznak a magyar egyetemi, főiskolai hallgatók abban a kérdésben, milyen hatásuk van az elhelyezkedési lehetőségekre az általános negatív gazdasági folyamatoknak saját szakterületükön, áll az Educatio Nonprofit Kft. és az Országos Felsőoktatási Információs Központ idén május-júniusban csaknem nyolcezer nappali tagozatos diák bevonásával készült felmérésében.
A hallgatók fele pesszimista
A lapunkhoz eljuttatott elemzés szerint a válaszadók fele véli úgy, hogy alapvetően rosszabbak lettek az elhelyezkedési lehetőségek az ő szakterületén. Negyven százalék ebben a tekintetben nem lát lényeges változást, pozitív hatást pedig mindössze 5,1 százalék feltételez.
A bizakodók három területen - nemzetvédelem, informatika és jogi-igazgatás – vannak egyértelmű többségben. Igaz, a jogi-igazgatás csak azért kerültek ebbe a kategóriába, mivel a rendőrtiszti főiskola hallgatói feltűnően pozitív várakozásokat fogalmaztak meg.
Az informatikus hallgatók derűlátását jelzi, hogy csaknem kétharmaduk (61 százalék) úgy véli, a válság nem érinti elhelyezkedési lehetőségeiket. Negatív fejleményeket mindössze 29 százalék lát – a pesszimisták aránya csak a nemzetvédelmisek körében kisebb (13 százalék).
A középmezőny első felében a ttk-sok találhatók: közülük ötből kettő látja borúsan a helyzetet. A bölcsészeknél és a műszakisoknál viszont már ötven százalék azok aránya, akik szerint a krízis rontja munkába állási esélyeiket szakterületükön.
A közgazdászok kérharmada borúlátó
Érdekesség, hogy az évek óta legnépszerűbb képzésterületnek számító gazdasági szakok hallgatói a rangsor vége felé találhatók. Közel kétharmaduk (63,2 százalék) kifejezetten negatív tendenciákat tapasztal az elhelyezkedést illetően, s mindössze alig több mint negyedük (28,4 százalék) látja úgy, hogy a válságnak nincs negatív hatása az álláskeresésre.
A legpesszimistábbnak egyébként az agrárhallgatók bizonyultak, akiknek több mint kétharmada szerint elhelyezkedési kilátásaik kifejezetten romlottak az utóbbi egy évben.
Nem számít a válság?
A felmérést végzők jóval a válság előtt, 2006-ban is megkérdezték a hallgatókat arról, milyennek látják munkába állási esélyeiket a végzés után, egy-két éven belül. A mostani eredmények némi meglepetésre az akkorival szinte megegyező képet mutatnak – azaz összességében a diákokat a válság nem tette sem optimistábbá, sem pesszimistábbá.
Döntő többségük (83,9 százalék) úgy véli, jó esély van arra, hogy a végzés után egy-két éven belül a szakterületén, számára megfelelő munkakörben tud majd elhelyezkedni, és mindössze minden nyolcadik megkérdezett pesszimista.
W. B.
Menedzsment Fórum