A javaslat célja a jogi bizonytalanság csökkentése. A javasolt közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) azt jelentené, hogy a vállalatok az "egyablakos ügyintézés" előnyeit kihasználva intézhetnék az adóbevallásukat, és konszolidálhatnák az EU-n belül keletkező teljes nyereségüket, veszteségüket.
A társaságiadó-kulcs meghatározása teljes mértékben a tagállamok szuverén joga maradna. Az uniós végrehajtó testület számításai szerint a KKTA révén a vállalkozások a megfelelési költségekből 700 millió eurót, a konszolidációval 1,3 milliárd eurót takarítanának meg. A tevékenységüket határon túlra kiterjeszteni szándékozó vállalkozásoknak további 1 milliárd euró lehetne a megtakarítás.
A határon átnyúló tevékenységet folytató vállalatok esetében jelenleg előfordulhat, hogy akár 27 különböző szabályrendszer alapján is kell adóalapot számítaniuk, és akár 27 különböző adóhatósággal is együtt kell dolgozniuk. Továbbá rendkívül bonyolult rendszer alapján kell dönteniük a vállalatcsoporton belüli tranzakciók adózásának mikéntjéről (transzferárazás), és nem tudják az egyik tagállamban keletkezett veszteségüket a másik tagállamban keletkezett nyereségükkel szemben elszámolni. Ez a helyzet a nagyobb vállalkozásoknál hatalmas költségeket és bonyolult struktúrákat eredményez, míg a kisebb vállalkozásokat gyakran teljesen eltántorítja az EU-n belüli terjeszkedéstől.
Az egységes adóbevallás alapján a vállalat adóalapja egyedi képlet szerint kerülne megosztásra azon tagállamok között, ahol a vállalat tevékenységet folytat. A képlet három tényezőt venne figyelembe: az eszközöket, a munkaerőt és az árbevételt. Az adóalap részarányosítását követően a tagállamok az adóalap rájuk eső részét a saját társaságiadó-kulcsuknak megfelelően megadóztathatják.
A KKTA nem kötelező, csupán választható lenne a vállalatok számára. Azok a vállalatok, amelyek úgy találják, hogy előnyükre válna a harmonizált uniós rendszer, választhatnák azt, míg a többi vállalat a tagállami rendszerek szerint folytatná a működését.
MTI
