A hosszú távú tervek szerint Ázsia részesedése a jelenlegi 6 százalékról 2030-ig 25 százalékra nő az orosz energiaexportból. Ennek megfelelően Európa részesedése csökkenni fog, de az európai export mennyisége nő, írta a Reuters hírügynökség szerdán, egy meg nem nevezett kormányilletékest idézve. Az orosz kormány a csütörtöki ülésén tervezi felülvizsgálni a 2030-ig szóló orosz energiastratégiáját.
Az új elképzelés szerint az orosz olajtermelést 530-535 millió tonnára növelik 2030-ig a tavalyi 481,1 millió tonnáról. A gáztermelést a tavalyi 665 milliárd köbméterről 880-940 milliárd köbméterre akarják bővíteni. A cél eléréséhez összesen 60 ezer milliárd rubel befektetésre lesz szükség, azaz minden évben a hazai össztermék (GDP) 5,0-5,5 százalékát kell erre fordítani.
Egy évtized után tavaly első ízben csökkent az olajtermelés, 2 százalékkal 481,1 millió tonnára a 2007-es 491,18 millió tonnáról, azaz napi 9,86 millió hordóról. Idén az első félévben közel 1 százalékkal nőtt az olajkitermelés, egész évre a kormány inkább stagnálásra számít.
A Szovjetunió megszűnése óta az orosz olajtermelés 2007. októberben ért csúcsra, átlagosan napi 9,93 millió hordóra, azóta a kitermelés lassan csökkent. A legutóbbi rekord is messze elmaradt minden idők csúcsától, napi 12,5 millió hordótól: ezt még a Szovjetunió keretében érték el 1988-ban.
Az orosz olajtársaságok régóta panaszolják, hogy a magas adók miatt nem csak az exportot kénytelenek visszafogni, hanem további beruházásokra sem gondolhatnak. 1999 óta az orosz kitermelés közel 60 százalékkal nőtt 2007 őszéig, de az utóbbi években a növekedés üteme jelentősen lassult, évi 2-2,3 százalékra. 2004-ben az évi növekedési ütem 9 százalékos, 2003-ban még 11 százalékos volt - az utolsó növekedési rekord a Szovjetunió megszűnése óta.
Oroszország adja a világ olajtermelésének mintegy 11 százalékát, földgáztermelésének több mint ötödét.
