Míg az Egyesült Államokban az online hirdetési büdzsé negyven százalékát keresőmarketingre fordítják, itthon jószerivel nem is szerepel még ez komoly tételként a többi reklámköltéshez képest. Ezzel együtt a fejlődés elkezdődött: hazánkban a keresőmarketing piac 2007-re körülbelül 1 milliárd forintos forgalmat tudhatott magáénak, mely 250 százalékos növekedést jelent 2006-hoz képest.
Ezt felismerve az Arcus Search szerződést kötött az AdGooroo hirdetési információs rendszerszolgáltatóval, melynek értelmében az ügynökség magyarországi partnerként ezentúl versenytárs elemző szolgáltatást is kínál ügyfeleinek – jelentette ki Fazakas László, az Arcus Search vezetője a szerdai sajtótájékoztatón. Magyarországon még a keresőmarketinghez való profi hozzáállás is gyerekcipőben jár, így sok cég feltehetően nem látja még az AdGooroo gyakorlati hasznát, de a szakemberek szerint a piac átalakulóban van.
Bonyolult felkerülni, és ott maradniA keresőmarketing algoritmusa nagyon összetett. A hirdetési tarifa – a fizetett találatok esetében - két elemből áll, az egyik egy licit alapján működő összeg, melyet a hirdető határoz meg, ő mondja meg, hogy mennyit ér neki egy kattintás. A másik eleme viszont egy olyan szorzó, mely az oldal keresőszóval való kapcsolatát, azaz a minőséget méri. Amennyiben ez megfelelő, és a fogyasztó valóban azt találja az oldalon, amit keresett, úgy a Google – akinek a megfelelő minőség biztosítása a cél - ezt díjazza, és akár kevesebb pénzből is – a szorzó segítségével - sokkal jobb helyezéseket tud elérni a hirdető. Ahhoz, hogy a licitált tarifa megemelkedjen jól kell kiválasztani a kulcsszavakat.
Sokan képzelik úgy, hogy ez a legkönnyebb része, hiszen ki ne tudna például egy banki szolgáltatáshoz néhány szót kitalálni, melyeket nagy valószínűséggel beírnak a fogyasztók a keresőbe, de ennél összetettebb a kulcsszavak és a hirdetési szöveg pontos használata. Nem mindegy például, hogy a lakosság, amikor kölcsönt akar felvenni, a hitel, vagy a kölcsön szót, esetleg a rövid lejáratú kölcsön kifejezést írja-e leggyakrabban a keresőbe.
A kicsik a profikAz Arcus Search kutatásokat végzett a hazai keresőmarketinget használó szektor szokásairól. E szektor főszereplői a pénzügyi, ingatlan, utazási és fogászati szolgáltatásokat nyújtó vállalatok. Az eredményekből kitűnik, hogy az említett iparág nagyobb vállalatai ugyan már felismerték a keresőmarketing jelentőségét, a tudatos használatban azonban vannak még hiányosságok. A hitelkereséskor például az egyéni, kisebb pénzügyi vállalkozók vannak elöl, akik nyilván nem azért sikeresek a Google-ön, mert a nagyoknál több pénzük van, csak jobban felismerték ezt a lehetőséget. A nagyobb bankok vagy koncepciózusan az imázsépítésben bíznak a hagyományos ATL eszközökön keresztül, vagy egyszerűen csak nem élnek a keresőmarketinggel. A keresőmarketing elsődleges célcsoportja a kis- és középvállalkozások, akikről az interneten kívül nem nagyon lehet hallani.
Inkább hátrébb, de stabilan"A hazai cégek jelenleg falra hány borsóként használják a keresőmarketinghez szükséges kulcsszavakat. Nem érzékelik a szavak, és a szövegek pontos meghatározásának jelentőségét. Pedig fókuszáltabban stabilabb jelenlétet lehet elérni, ez pedig a vásárlás előfeltétele" – állítja Fazakas. Egy fogyasztót hozzávetőleg tíz és harminc közti impulzus kell, hogy érjen, mielőtt megvásárolja az adott terméket, ezért érdemes az összes alkalommal szem előtt lenni.
Ellenkommunikáció
Abban a világban, ahol a képernyőn nem mindegy, hogy egy hirdető mennyivel van a másik alatt vagy felett, egy szó súlya is megnő.
Cégek újabb és újabb szoftvereket hoznak létre annak kutatására, hogy a versenytársak figyelemmel tudják követni egymás kampányainak részleteit, például, hogy milyen keresőszót használ a konkurencia, az milyen hatékonysággal működik nála, milyen erős a verseny, és egyáltalán, kikkel kell megküzdeni a piacon. Ha megvannak ezek a válaszok, úgy sokak szerint könnyebb előrébb jutni. Persze megvan a veszélye annak, hogy a versenytársunk is figyel minket…
Gábor Fanni
