"Az elkövetkező tíz év kritikus lehet az európai gazdaság szempontjából, amely az EU-bővítés során megerősödött ugyan, de még nem áll biztos győzelemre a globális versenyképességi versenyben. Ezen háttér előtt a közép-kelet-európai nagyvállalatok vezetői általában fellendüléssel számolnak. A magyarok, akik jellemzően az aktuális helyzet feladataira fókuszálnak, sokkal kritikusabban látják a jövőt" - fogalmaz Schannen Frigyes, a Roland Berger budapesti irodájának ügyvezető igazgatója.
Növekedés: főleg a lengyelek és a horvátok bizakodnak
Növekedés szempontjából a legoptimistábbak a lengyel, a horvát és a román vállalatvezetők voltak, "optimizmus-indexük" meghaladta a 2,0 pontot. Az utóbbi két ország értékelése talán az EU-s csatlakozás eufóriája miatt sem meglepő. Ezzel szemben a magyar vezetők szerint csak mintegy feleennyire (1,16) jók az esélyeink, míg a -5-től +5-ig terjedő skálán a térségi átlag 1,85 volt.
Vállalatvezetőink jelenleg a magyar gazdaság helyzetét látták a legsötétebben: az EU (0,8), az európai vállalatok (0,5) és saját cégük (1,5) helyzetét is jóval optimistábban ítélték meg, mint a magyar gazdaságét (-0,2). "Mindez jól mutatja azt a bizonytalanságot, amely a megszorító csomaghoz kapcsolódó kormányzati intézkedéseket övezte az interjúk felvételekor" - kommentálta a menedzserek véleményét Schannen Frigyes.
Középtávon már jobbnak találták a perspektívákat a magyar cégvezetők, bár a megkérdezettek között még mindig ők voltak a legvisszafogottabbak. Magyarország esélyeit arra, hogy 2016-ban jó helyzetben legyen gazdaságilag 1,7-re értékelték, ezzel szemben az EU-25 valamint saját vállalatuk jövőjét is 1,0-ra osztályozták.
Csökkenő foglalkoztatást jósolnak Magyarországon
Az üzletmenetet általában pozitívan ítélték meg a megkérdezettek, s többségük - bár valamivel a közép-kelet-európai átlag alatti mértékben - az üzleti volumen növekedésével számol. Jól kivehető volt azonban, hogy a menedzserek véleménye szerint Magyarországon ez már csak a hatékonyság növelésével valósulhat meg, hiszen az interjú során a legtöbben úgy vélték, hogy az elkövetkező tíz évben csökken a munkahelyek száma.
A térségi növekedés lassulása várható
A Roland Berger szakértői rámutatnak, hogy a közép-kelet-európai térségben tapasztalható növekedési ütem 2010-től lassul majd. Magyarország 2000 és 2005 között éves szinten átlagosan 4,5 százalékos, a térségi átlagot meghaladó növekedést ért el. A tanácsadó cég becslése szerint ez az ütem 2011 és 2016 között 3,1 százalékra esik majd vissza, ami már csak 1-2 százalékponttal haladja meg a nyugat-európai fejlődési ütemet. Mindez azt jelenti, hogy 2010-től az EU fejlettebb és fejletlenebb régióit elválasztó "fejlettségi olló" lassuló ütemben záródik majd, áll a társaság közleményében.
A tanulmány készítői ugyanakkor az adatok elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a közép-kelet-európai országok továbbra is vonzó befektetési célpontot jelentenek majd. Azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugat-európai színvonalhoz képest relatíve magas képzettségi színvonal, illetve az alacsonyabb órabérek hatása csökken, és hosszútávon a versenyelőny eltűnik.
Továbbra is problémát jelent a térség országaiban tapasztalható infrastrukturális helyzet. A menedzserek elsősorban a hatékony gazdasági struktúrák és intézményrendszer hiányát, a mezőgazdaság nehézségeit és az egészségügyi rendszer problémáit említették. A humán erőforrás tekintetében pedig legfontosabb sikertényezőként a nyelvi és kommunikációs képességeket megemlítve kiemelték, hogy ezen a területen milyen nagy mértékű az elmaradottságunk.
Növekedési stratégiák: előre - de csak a térségben
A közép-kelet-európai vállalatok többsége - a tanulmány során a térség legnagyobb cégeit kérdezték - növekedési stratégiáját a regionális terjeszkedésre építi. A magyar cégek többsége ezen belül konszolidációs időszakban van, s többnyire defenzív stratégiát valósít meg. A magyar vállalatvezetők tettek a legerősebben hitet a belföldi piac jelentősége mellett.
A térségben található cégek növekedésüket ügyfélkörük szélesítésével és termékpalettájuk bővítésével kívánják megvalósítani - szemben például a megkérdezett osztrák cégekkel, amelyek főleg a külpiaci növekedésben bíznak. "Véleményünk szerint kirajzolódik egy olyan tendencia, hogy a közép-kelet-európai térség gazdasági értelemben jobban össze fog nőni, egyre erősebb lesz a régión belül vállalati összefonódások nagyságrendje" - mondja Schannen Frigyes.
