Jelentősen javított tavaly a korábbiakhoz képest eredményén a Sziget Kft., így a vállalkozásnak is érdeke, hogy hosszú távú megállapodást tudjon kötni a fővárossal a helyszín használatára. Már csak azért is, mert korábban volt rá precedens, hogy az árról komoly küzdelem folyt.
Az idei fesztiválra készülve már öt évre szóló, 2016 és 2020 közötti időszakra vonatkozó közterület-használati megállapodást kötne a fővárosi önkormányzattal a Sziget Kft. az Óbudai-szigetre a Sziget Fesztivál és a Gyerek Sziget tervezhetőbb megvalósítása érdekében. Az erről szóló javaslatról szerdán dönthet majd a Fővárosi Közgyűlés.
Az előterjesztés szerint, ha megszületik a megállapodás, akkor évente a megjelölt közterületek meghatározott időszakos használatáért a Sziget Kft.-nek 80 millió forint plusz áfát kell majd fizetnie az eddigi változó összegű költségekhez képest.
70 éves a Vespa
A cég eredményéhez képest egyébként a területért fizetendő összeg nem számít magasnak, igaz az ilyen nagyszabású rendezvényeknél a fellépők jelentik a legnagyobb költségelemet. Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk 557 millió forint nyereséget könyvelhetett el 2015-ben a Sziget Kft. Igaz, ez több nagyszabású rendezvényből adódott, hiszen a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. többek között a Sziget Fesztivál, a Volt Fesztivál és a Balaton Sound szervezését is végzi.
A 2015-ös eredmény az egy évvel korábbi fellendülés folytatásként is értelmezhető. 2014-ben ugyanis jelentősen nőtt a Sziget Kft. bevétele, nyeresége pedig több mint háromszorosára emelkedett. Míg 2013-ban 7,3 milliárd forint bevételből 103,8 millió forintos mérleg szerinti eredményt hoztak össze, addig tavaly a 9,2 milliárdos bevétel már 350,8 millió forintos nyereség elérésére volt elég. Igaz, a Sziget büdzséjét is egyben 3,6 milliárdról 4,4-re emelték.
A cég 2014-es eredményét tekintve, a nyereség növekedése mögött többek között az állt, hogy az anyagjellegű ráfordítások növekedése elmaradt az értékesítés nettó árbevételének emelkedésétől, mialatt nőttek az egyéb bevételek is. Eközben viszont a személyi jellegű ráfordításokat több mint 17 százalékkal tudták lefaragni.
Ezek a legőrültebb munkák
A cég tulajdonosai 2014-ben is osztalékfizetés mellett döntöttek, amelyhez igénybe vették az eredménytartalékot is, így 410 milliót tudtak kivenni a cégből. A cég saját tőkéje 2014 végén 1,65 milliárd forint volt, szemben az előző évi 1,71 milliárddal. Ezen belül az eredménytartalék „elfogyott”, 1,7 milliót tesz ki.
A tavalyi évben a vállalkozás bevétele és nyeresége is tovább kúszott felfelé a megelőző évhez képest. 2015-ben már 10,2 milliárd forintos bevételből 470 millió forintos mérleg szerinti nyereséget sikerült elérni. Tavaly az anyagjellegű ráfordítások növekedése a megelőző évhez képest szintén elmaradt az értékesítés nettó árbevételének emelkedésétől. Mindeközben az egyéb bevételek a 2014-esnél jóval kisebb arányban nőttek, a személyi jellegű ráfordítások pedig enyhén nőttek, de még mindig alacsonyabban maradtak, mint 2013-ban.
Érdekes az is, hogy a nagyobb nyereség ellenére 2015-ben az adófizetési kötelezettség 12,6 százalékkal csökkent. Ezzel szemben 2014-ben a nyereség növekedésével párhuzamosan 260 százalékos emelkedés volt még. A tulajdonosok most is jól jártak, hiszen 2015-ben is jelentős osztalékfizetés volt, s így ezúttal az egy évvel korábbi 410 millióhoz képest 470 millió forintot vettek ki a cégből.
A Sziget fesztivál 2011 előtt ingyenesen használta a közterületet, 2011-ben 51,8 millió, 2012-ben pedig 50 millió forint plusz áfát kellett fizetni ezért. A 2013-as tíz százalékos emelést a főváros előterjesztése szerint az infláció indokolta, ami így 55 milliós terhet rótt a cégre. A közterület-használati díj megfizetésén túl további kompenzációt is szokott kérni a Fővárosi Önkormányzat és a tulajdonában álló cégek azért, mert szerintük a fesztivál ideje alatt a főváros jelentős többletterheket vállal például a tömegközlekedés és más "közösségi igények" területén.
2011-ben egyébként 9 éve nem látott veszteséget produkált a fesztivált, amikor is a költségek jelentős mértékben emelkedtek. Ide tartoztak az olyan anyagjellegű ráfordítások mint a kölcsönzési- és bérleti díjak emelkedése, illetve a fővárosnak fizetendő 50 millió forint+áfa közterület-használati díj és a 100 millió forintos kompenzáció az önkormányzatnak és más cégeknek.
mfor.hu
