2001. augusztus 14. 11:00

A GKIeNet Internetkutató és Tanácsadó Kft. - GKI Gazdasagkutató Rt. leánycége - kutatást végzett a Magyarországon kockázati tőke kihelyezéssel foglalkozó társaságok körében. A felmérés fókuszába a kockázati tőke és a technológiai szektor kapcsolata került.

Az elmúlt 2-3 évben a befektetők számára a legnagyobb súlyú életfázis az expanzió volt és ennek súlya a jövőben tovább növekszik majd. Míg Nyugaton a professzionális befektető társaságok a high-tech tőzsdéken uralkodó pesszimista hangulat miatt kivárnak, és emiatt nem fektetnek a start-up vállalkozásokba, addig hazánkban elsősorban az előbbi életfázisú cégek hiánya, másrészt a magas kockázat miatt.

A befektetők válaszai alapján a technológiai szektor súlya már közel 37 százalék. Míg a kockázati tőke befektetők számára a három legjelentősebb technológiai iparág a szoftverfejlesztés, a telekommunikáció és az internet, addig az inkubátorházaknál az internettel kapcsolatos vállalkozások állnak az első helyen.

A nagyobb tőkevolumenű társaságok pesszimisták a kiszállási lehetőségek javulásával kapcsolatban és nem várnak jelentősebb változást a következő 2-3 évben. A válaszadó társaságok a kiszállások leggyakoribb formájaként a stratégiai befektető számára történő értékesítést jelölték meg, míg a második helyen a veszteségleírás szerepelt. Addig, míg a tőkepiac fejletlen, nem várható javulás az exit terén - vélik a társaságok.

A kockázati tőketársaságok véleménye szerint nincs szükség állami szabályozásra, hiszen egy jól működő piacgazdaságban a szabályozást a piac elvégzi. Az államnak az a feladata, hogy a keretfeltételeket meghatározza. Például szükség lenne a kedvező adózás és kiszállási lehetőségek feltételének megteremtésére. A társaságok úgy gondolják, hogy az államnak a start-up vállalkozásokat támogatnia kellene (pl.: start-up támogatások, gyorsabb ÁFA visszaigénylés stb.) Ezen kívül szükség lenne a digitális technológiák elterjesztésére, például megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a kötelező állami pályázatokat, bevallásokat a jövőben digitális úton nyújthassák be. Az internetes kereskedelmet elősegítené a bankkártya-használat, az elektronikus fizetési kultúra fejlesztése, teleházak építése és az iskolai internet-hozzáférés biztosítása. A válaszadók továbbá szükségesnek tartják a vállalkozói kultúra és a csúcstechnológia fejlesztését (például: számítógépet kellene biztosítani minden magyar gyermeknek, vagy bizonyos mezőgazdasági technológiák területén fejlesztések végrehajtására mutatkozik igény.)