Számos elképzelés született már a régió országaiban e tőkeprobléma oldására, ám az igazi receptet még nem találták meg - vélte a szakember. Amennyiben állami támogatás próbál segíteni a tőkeszegény vállalkozások helyzetén, a kockázati tőke döntően azokat a megoldásokat preferálja, ahol az állami pénz sem érkezik ingyen. Ezekben az esetekben is elvárás azonban, hogy csak alárendelt szerepe legyen a tőkehelyzet javításában, a friss tőke döntő része a magánszektorból érkezzen.
A Enterprise Investors szerint a méret miatt a régió kis- és középvállalkozásai egyelőre nem kerültek fel azon kockázati tőkebefektetői térképekre sem, amelyeknek fő célpontjai az induló (start up) cégek, hiszen a tőkehelyzetet tekintve épp ezen a területen a legnagyobb az eltérés Nyugat-Európa vállalkozásaihoz képest.
A régió legjelentősebb kockázati tőkebefektetőjeként az EI épp ezért most már távol tartja magát a kkv-szektortól. A társaság a tavaly ősszel létrehozott hatodik, 658 millió eurós kockázati tőkealapján keresztül 50-75 millió eurónyi tőkebefektetést tervez Magyarországon, s ezzel az alappal jelenik meg Csehországban, Bulgáriában és a balti országokban is. Mint azt Robert Manz elmondta, célszegmensük egyértelműen azok az immár stabil üzleti háttérrel rendelkező vállalkozások, amelyek jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek és kivásárlási célpontokká válhatnak - olvasható a Napi Gazdaság cikkében.
