Ha meg tudnak egyezni a módosító indítványok kérdésében a parlamenti pártok, akkor még februárban végszavazásra kerülhet a közel egy évtizede dédelgetett lobbitörvény. A jogszabály alapkoncepciójának sokat vitatott pontja, hogy a lobbitevékenységet csak az azt üzletszerűen, megbízás alapján megfelelő képesítéssel rendelkező személyek, illetve szervezetek számára teszik lehetővé.
Így az érdekérvényesítésből kizárnák a társadalmi és civilszervezeteket, az önkormányzatokat, és azok tulajdonában álló cégek vezetőit, de eltiltanák a tevékenységtől azokat a vállalatvezetőket is, akik menedzseri vagy igazgatósági pozíciójuknál fogva érintettek.
A módosító indítványok közül a legfontosabb változást az jelentheti, hogy tiltanák bizonyos esetekben a lobbizást, így hatósági, közbeszerzési és koncessziós ügyekben sem lehet majd érdekkijárást folytatni. Fontos pontja a törvénynek az ellenőrzés, a módosítások szerint a lobbistáknak félévente kellene nyilvános jelentést írniuk, amelyben beszámolnak tevékenységükről.
A törvény kapcsán a Napi Gazdaságnak nyilatkozva mind a lobbisták, mind a kommunikációs cégek kételyeiket fejezték ki. Problémának tartják, hogy sok a tisztázatlan fogalom, és gyakran még az érintettek sem tudnak különbséget tenni az érdekérvényesítés és a korrupció között. Félő, fogalmaz Morenth Péter a Nemzetközi Lobbisták Egyesületének elnöke, hogy ez a törvény elfogadásával sem oldódik meg, olvasható a Napi Gazdaságban.
