Magyarország, mint egykori off shore paradicsom
Alapvető állami érdekek
Látni kell, hogy a szervezett bűnözés legfelsőbb foka, a fehér galléros bűnözés is globalizálódott. A nemzetállamok a "harcot" csak úgy tudják a siker reményében megvívni, ha egyesítik erőiket, és minden szinten összefognak. Erre a gazdasági érdekek mellett a nemzetközi terrorizmus elleni fellépés is rákényszeríti őket.
Ugyanakkor egyes államoknak jól felfogott gazdasági érdeke, hogy ne tegyék teljesen lehetetlenné az off shore területeken működő cégeket, hiszen komoly adóbevételeik származnak tőlük. Tehát inkább ellenőrizni és "kézben tartani" kell ezeket a társaságokat.
Magyarország, mint egykori off shore paradicsom
A közvélemény számára eddig ismeretlen, hogy 2005. december 31-ig hazánk is off shore paradicsomnak számított. Mintegy 700 ilyen társaság volt (van) Magyarországon, ezek éves szinten 100 milliárd forintnyi bevételt jelentettek az államkassza számára.
A magyar off shore olyan, külföldön tevékenységet végző, speciális adójogi helyzetben, APEH engedély alapján működő Kft., vagy Rt., amelynek nem lehet magyar tulajdonosa, nem lehet magyarországi tevékenysége, ám rendelkezhet magyar alkalmazottal, könyvvizsgálóval, székhellyel. Mindössze 4 százalékos társasági adót fizettek, ám helyi adó fizetésére nem voltak kötelezettek.
Ezek a kedvezmények 2006. január 1-el eltűntek, ám ezzel párhuzamosan rájuk is érvényessé váltak az adóalap-, kamat- és jogdíjbevétel-kedvezmények, ugyanúgy, mint a többi Magyarországon bejegyzett társaságra. Igaz, a társasági adójuk 8 százalékra emelkedett. Nagy kérdés, hogy ezek a cégek a kedvezőtlenebb feltételek mellett maradnak-e Magyarországon, vagy átteszik a székhelyüket egy számukra kedvezőbb államba. Erre legkorábban 2007-ben kaphatunk választ.
Szemán László
Menedzsment Fórum
