Az inflációs célkitűzés rendszerének alapja a jegybank hitelessége, a monetáris politika igyekszik mindenáron elérni a kitűzött inflációs pályát - emlékeztet az Ecostat, hozzátéve: a korábbi évek dezinflációs szintje mellett, a jövő évi inflációs cél túl ambiciózusnak tűnik.
A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy az erős forint, az Eu-csatlakozás közelgő időpontja miatt csökkenő országkockázat további külföldi befektetőket vonzott a devizapiacra, és bár a vásárolt állampapírok átlagos lejárata nem változott jelentősen, a szerkezetben felfedezhetők a forró tőkére utaló nyomok. Csökkent ugyanis a külföldiek által birtokolt hosszabb lejáratú államkötvények aránya, míg az éven belüli kincstárjegyeké dinamikusan nőtt.
Minthogy a piac már a kamatcsökkentésre spekulál, a jegybank a verbális intervenciót választotta. A koppenhágai csúcsot követően, az első kereskedési napon a forint árfolyama megközelítette a sáv erős oldalát, a monetáris tanács csakis a kamatvágás mellett dönthetett, az 50 bázispontos csökkentés hatására azonban az árfolyam nem gyengült. Jelentősebb kamatvágás csak a jövő év elején várható, az első havi inflációs adatok ismeretében.
Lassul a magyar gazdaság növekedése
A magyar gazdaság fejlődése lassult, a bruttó hazai termék (GDP) éves növekedése várhatóan 3,2 százalék lesz, szemben a tervezett 4, és a tavalyi 3,8 százalékkal - áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet elemzésében.
