A kikötők esetéhen klasszikus vegyes tulajdon érvényesül, az állam területi tulajdonához csak néhány stratégiai ponton ragaszkodik, ahol az infrastruktúra fejlesztése csak állami részfinanszírozással biztosítható. Szabályozóként a tengerhajózásban (a nemzetközi konvenciókon alapuló nemzeti szabályozásban kiegészítő szerepkört lát el) és a belvízi hajózásban (a nemzetközi egyezmények és a belső szabályozás kettőssége itt is érvényesül) közreműködik az állam. Tisztázatlan még, hogy mi lesz a Dunával (számunkra létkérdés, hogy ki tudjunk jutni a Rajnára). Magyarország a Rajnai Bizottságban megfigyelői státust kért. Az állam gazdaságszervező szerepében nem lehet szétválasztani a közösségi és a nemzeti érdeket: be kell integrálódnunk a közösségi logikába. Az EU-ban a régió (pl.: tiszai hajózás) komolyabb, erőteljesebb szerepet kap.
Az EU-csatlakozás által a magyar hajózási és kikötő iparra gyakorolt hatásról Somlóvári László, a Mahart vezérigazgatója tartott rendhagyó előadást. A magyar hajózást az elmúlt évtizedekben a külső tényezők a felszín alá nyomták, s ott is tartották. A belső tényezők hatására a szakma rákényszerült, hogy észre vegye a felszín alatti lét előnyeit, majd - a tulajdonosi akarat és a belső kényszer hatására - igyekezett alkalmazkodni a túlélés érdekében. Az állam rossz tulajdonos, mert a beruházások megvalósítása a tőkepiaci alternatívával versenyez, pedig a vállalat piaci értékét a megvalósítás alatt lévő beruházásainak majdani hozama adja! Ahol nincs beruházás, a vállalat értéktelen.
A Mahartnak vannak igazi értékei: a 108 éves múltjából adódó goodwill, a sok jól képzett szakember, az 1992 óta begyűjtött versenytapasztalatok, a jól pozícionált kikötők, valamint a magas szintű üzemi és üzemeltetési kultúra. A csatlakozásig hátra lévő egy esztendőben a tulajdonos feladata, hogy - remélhetően minél gyorsabban, az alaptevékenység megtartásával, s jó tulajdonost találva - privatizálja a Mahartot, a Szabadkikötő státusát erősítse (ez a privatizáció kulcskérdése) és igyekezzék megtartani az egzisztenciákat. A csatlakozás után várhatóan csökken a hajózás versenyhátránya, a működő tőke hatékonysága növekszik, a tranzit-szerepünket remélhetőleg kihasználjuk, a hajózási infrastruktúra fejlesztését kikényszerítik a körülmények, vállalkozásbarát jogi szabályozás valósul meg és a magyarok bejuthatnak az EU vízi útjaira.
Forrás: Magyar Közlekedés
Létkérdés a Duna helyzete
Az állam tulajdonosként, szabályozóként és gazdaságszervezőként vesz részt a társadalom működtetésében, s ezen belül hangsúlyeltolódások, szerkezetváltozások következnek be. Tulajdonosként a szolgáltatási tevékenységből viszont nem tud szabadulni. Ha Magyarország fenn akarja tartani a hajózást, akkor ezen a területén szükséges kormányzati szerepvállalás - vélte dr. Valkár István, a GKM főosztályvezetője.
