Hazánk az ötvenedik legkevésbé korrupt ország a világon, derül ki a Transparency International (TI) kedden nyilvánosságra hozott, nemzetközi és helyi elemzők, valamint üzletemberek véleményén alapuló felméréséből. Ezzel négy helyet esett vissza a rangsorban tavalyhoz képest, és most először fordult elő, hogy a régiós átlag alatt teljesített.
Jelentősen romlott a helyzet
Alexa Noémi, a cég magyarországi ügyvezető igazgatója szerint Magyarország továbbra is közepesen korrupt ország, de a mostani eredmény jelentős romlást mutat a legutóbbi felmérésben jelzett állapothoz képest. Ez részben arra vezethető vissza, hogy az elmúlt időszak botrányai (például a BKV-nál - a szerk.) és az elszámoltatások nyilvánossága miatt érzékelhetőbbé vált a korrupció mértéke.
Az igazgató kiemelte, hogy hazánk esetében az üzleti szektor véleményét mérő mutatók romlottak jelentősen, és még az eddig mögöttünk álló Lengyelország és Litvánia is elénk vágott. Igaz, azért még van hová süllyedni - a tágabb értelemben vett régióbeli államok közül Csehország, Lettország, Szlovákia, Horvátország, Montenegro, Románia vagy éppen Bulgária továbbra is korruptabb országnak számít nálunk.
Dánia nagyon tiszta, Oroszország nagyon korrupt
Az élen egyébként - immár hagyományosan - egy skandináv ország, Dánia végzett, amelyet Új-Zéland, Szingapúr, Finnország, Svédország és Kanada követ. Térségünkből a legelőkelőbb, 15. helyet Ausztria szerezte meg, de Észtországnak (27. hely) és Szlovéniának (28. hely) sem kell szégyenkeznie rangsorolása miatt.
A világ legkorruptabbnak ítélt országa - Mianmar, Afganisztán és Irak előtt - Szomália, Európáé pedig Oroszország, amelynél globálisan is csak 16 "sárosabb" állam létezik. (A felmérésben részt vevő 178 országot figyelembe véve - a szerk.)
Ami hazánkat illeti, a változáshoz mindenek előtt politikai akaratra lenne szükség. "A piac türelmetlen, és mihamarabbi hatékony fellépést vár a kormánytól - a kilábalás a gazdasági válságból és az ország versenyképességének növelése ugyanis lehetetlen átfogó antikorrupciós intézkedések bevezetése nélkül” - áll a TI jelentésében.
Eddig csak ígéretek voltak a változásra
Alexa Noémi emlékeztetett arra, hogy - a hangzatos ígéretek ellenére - az utóbbi 10-15 évben nem volt átfogó, következetes korrupcióellenes fellépés. Bár számos stratégia készült ezen a téren, a megvalósítás mindezidáig elmaradt a TI szerint.
A korrupcióellenes küzdelem jegyében a megelőzés erősítésére is szükség lenne. Ezért is elengedhetetlen, hogy mihamarabb megszülessen az áprilisban hatályba lépett, közérdekű bejelentők védelmét szolgáló törvény végrehajtásának intézményi feltétele.
Másrészt átláthatóbbá kell tenni a közbeszerzési törvényt, az eddigi módosítások ugyanis nem küszöbölik ki a korrupciós kockázatokat. A TI szerint teljesen új jogszabályra van szükség, az azt felügyelő intézményrendszer reformjával együtt.
A TI emlékeztet arra, hogy becslések szerint a tenderek 65-75 százalékánál tapasztalható korrupció, és korrupciómentes működés esetén 400 milliárd forintot, azaz a GDP 1,5 százalékát lehetne megspórolni.
Pártkasszák: most lehetne lépni
Szintén fontos lenne a párt- és kampányfinanszírozásra vonatkozó törvény módosítása - a közelmúltban lezajlott választások ugyanis újra bebizonyították, hogy a pártok pénzügyei nem átláthatóak, és feltehetőleg az állami és önkormányzati cégek korrupciós botrányai sem függetlenek a pártkasszáktól, áll a TI jelentésében. Az új törvény tervezete több verzióban készen áll, a Fidesz kétharmados parlamenti többsége pedig lehetővé tenné a reformot - ehhez már csak a kormánypárt politikai akarata szükséges.
W. B.
