Egy magas rangú kormányzati tisztviselő, illetve a törvényhozás demokrata párti többségéhez tartozó egyik tisztségviselő elmondta: a helyi idő szerint kedd este született megállapodás a hitelügylet minden kulcsfontosságú részére kiterjed. Már csak néhány kevésbé fontos részlet, illetve az egyezség megszövegezése maradt hátra.
A megállapodás értelmében George Bush elnök külön kormányzati tisztségviselőt nevez ki a hitelek illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozására, a pénz felhasználásának felügyelésére. Nancy Pelosi, a törvényhozás alsóházának elnöke a posztra Paul Volckert, a jegybanki feladatokat ellátó Federal Reserve volt elnökét javasolta. A hitelt visszavonhatják, ha az autógyárak nem tesznek kellő erőfeszítéseket működésük átszervezésére.
Az összeg alig a fele annak, mint amennyit a detroiti hármak igényeltek; a vezérigazgatók vállalataik átszervezési tervének bemutatásával eredetileg 34 milliárd dollárt kértek az összeomlás elkerüléséhez. A demokrata vezetők reménye szerint a kialkudott összegből a GM, a Ford és a Chrysler márciusig folytathatja működését, akkor pedig az Obama-kormányzat és az új összetételű kongresszus már új mentőcsomagról dönthet. Az újonnan megválasztott elnök utalt arra, hogy a mentőcsomag feltétele a cégek menedzsmentjének lecserélése is, a szövetségi állam pedig kisebbségi részesedést kapna a vállalatokban.
A mostani megállapodás előzménye, hogy Pelosi nemrégiben meghajolt Bush azon feltétele előtt, hogy a hitelt abból a 25 milliárd dollárból kapják meg a cégek, amelyet a kongresszus eredetileg az energiatakarékos járművek fejlesztésének támogatására szavazott meg. Pelosi eredetileg azt szerette volna, hogy a detroiti vállalatokat a 700 milliárd dolláros banki mentőcsomagból segítsék ki, de a Fehér Ház ettől kategorikusan elzárkózott.
George W. Bush tanácsadói tegnapi híradások szerint kifogásolták, hogy a kölcsönzési tervezet nem ad elég biztosítékot arra, hogy csak a tényleg rászoruló cégekhez jut el a pénz, illetve, hogy visszafizetik azt.
A GM áll a legrosszabbul
A General Motors összesen eredetileg 18 milliárd dollárnyi hitelt kért. A 252 ezer embert foglalkoztató cégnek 2007-ben 38 milliárd dolláros vesztesége volt. Richard Wagoner vezérigazgató szerint cégének még decemberben négymilliárd, januárban pedig újabb négymilliárd dollárnyi segítségre lesz szüksége a puszta életben maradáshoz. A cég piaci részesedése a 2000. évi 28,7 százalékról 2008-ban 22,2 százalékra esett.
A Times magazin összeállítása szerint a vállalatnál hosszú távú vezetési gondok vannak, a társaság nem volt képes autóit és termelési rendszerét a megváltozott fogyasztói igények szerint átalakítani. A cégnek újra kell tárgyalni a munkaszerződéseket, és gyárait rugalmasabbá kell tennie.
A GM legfőbb jövőbeni reménysége a száz kilométerenként nagyjából 6-7 liter üzemanyagot fogyasztó Chevy Volt elektromos hibridautó. A cég négy alapmárkájára - Chevrolet, Buick, GMC és Cadillac - akar koncentrálni, és a tervek szerint megválik a Hummertől, a Saabtól, a Saturntől és a Pontiactól, vagy beolvasztja azokat. A cég a jelenlegi 6450-ről 2012-ig 4700-ra tervezi csökkenteni márkakereskedéseinek számát.
A Fordnak rövidtávon nem kell pénz
A második legnagyobb amerikai autógyártónak számító Ford van a három detroiti cég közül a legkedvezőbb pénzügyi helyzetben, a vállalatot nem fenyegeti közvetlen fizetésképtelenség. A 87 700 főt foglalkoztató társaság tavaly 2,7 milliárd dollár veszteséget könyvelt el. A cég kedden azt jelentette be, hogy nincs szüksége kormányzati áthidaló kölcsönre, mert nincsenek rövidtávú likviditási gondjai. Alan Mullaly vezérigazgató hosszú távon kilencmilliárd dolláros készenléti hitelkeretre tart igényt, arra az esetre, ha a dolgok rosszabbra fordulnának.
A Ford az amerikai piacon 2000-ben a forgalom 23,5 százalékát, idén már csak 15 százalékát birtokolta. A cég az utóbbi években sikeresen "zöldebbé" formálta magát, népszerűek voltak hibrid terepjáró modelljei. A cég sikeressége a kis és közepes járművek gyártásától függ, közöttük olyan hibridmodellektől, amelyek nemzetközileg is állják a versenyt. A legnagyobb reménye az amerikai piacon 2010-ben megjelenő Fiesta, amely az Európában már kapható modell másolata. A Ford valószínűleg túlad a Volvón.
A Chrysler is kongatja a vészharangot
A Chrysler első embere, Robert Nardelli korábban azt közölte: hétmilliárd dolláros "sürgős áthidaló hitelre" van szüksége. A cég vezetése a GM-hez hasonlóan azt mondta, hogy ha év végéig nem jut szövetségi segítséghez, csődbe mehet. A cég 55 ezer embert foglalkoztat, az utóbbi negyedévben hárommilliárd dollárral apadt készpénztartaléka. A Chryslernél, miután katasztrofálisnak bizonyult fúziója a Daimlerrel, a többségi tulajdont a Cerberus szerezte meg. A gyártó hagyományos sikeres modelljei, a nagy városi terepjárók, a nagy teljesítményű járművek vereséget szenvedtek a nyáron rekordmagasságokba szökött olajárak közepette.
A mentőcsomag sem életbiztosítás
A három autógyártó eladásai novemberben hatalmasat zuhantak az egy évvel ezelőttihez képest: a GM forgalma 41, a Fordé 31, a Chrysleré 47 százalékkal csökkent. A hitelmegállapodás kapcsán korábban George Bush elnök figyelmeztetett: a három vezető autóvállalat egyike nem biztos, hogy túl fogja élni a válságot.
A The Washington Post megállapította: a GM és a Chrysler a csőd szélén tántorog. A Ford figyelmeztetett, ő is csődbe mehet, ha valamelyik versenytársával ez történik. A lap szerint kétség sem fér hozzá, hogy a Nagy Hármak csődje katasztrofális hatással járna a gazdaságra, ezért ezt mindenképpen el kell kerülni. Az újság szerint bizonyos, hogy további több ezer munkahely fog megszűnni, részben örökre, és még a szövetségi mentőcsomaggal sem biztos, hogy mindhárom vállalat életben marad.
Sokan függnek a triumvirátustól
A GM, a Ford és a Chrysler együttesen sok százezer jól fizetett alkalmazottat foglalkoztat, és ennél még jóval több nyugdíjast (és családjaikat) lát el egészségügyi és más támogatásokkal. A Nagy Hármastól függők listája azonban nem ér itt véget, tucatnyi - szintén nagy létszámú - beszállító cég és több ezer kereskedő fennmaradása is múlik a detroiti óriásokon.
A CNN által novemberben megkérdezett elemzők szerint az autógyártók teljes leállása esetén 2009-ben hárommillió állás szűnne meg, és óriási sokk érné a teljes amerikai gazdaságot - elsősorban a kieső jövedelmek, adók és társadalombiztosítási bevételek, valamint a növekvő ellenszolgáltatás nélküli kormánykiadások miatt. Ez a forgatókönyv már az első évben hatvanmilliárd dollárjába kerülne az Egyesült Államoknak, három év alatt pedig 156 milliárddal könnyítené az államkasszát.
Európában sem túl rózsás a helyzet
A nagy múltú európai autógyártók, például a német Volkswagen és a hozzá tartozó Skoda, a BMW, a Daimler, a román Dacia, az Aston Martin vagy a General Motors tulajdonában lévő Opel is romló üzleti eredményekről számoltak be a közelmúltban. A veszteségek minimalizálása érdekében több cég termelés- vagy létszámcsökkentésről, gyárbezárásokról adott hírt.
A svéd kormány hétfőn bejelentette, hogy megmentené az egyelőre még az amerikai Ford tulajdonában lévő, szintén leépítésre kényszerülő Volvót, s a szorult helyzetbe került német Opel is számíthat kormányzati segítségre - Németországban egyébként történelmi mélyponton áll az eladott autók száma.
Nagy Viktor, a Concorde lapunk által megkérdezett iparági szakértője szerint ahogy az Egyesült Államokban, úgy Európában is komoly politikai akarat látszik az autóipar megmentésére, de próbálják minimalizálni a költségeket. Az EU cégei ötmilliárd eurónyi segítségre számíthatnak, ami az amerikai csomag felénél is kevesebb, az öreg kontinensen viszont a baj is jóval kisebb. A kedvezményes hitelek formájában nyújtott mentőöv elsődleges, "hivatalos" célja az, hogy a gyártók környezetkímélőbb modelleket fejleszthessenek ki; kontinensünkök tehát egyelőre nem a puszta túlélés biztosítása a cél.
A szakember kifejtette: ha mégis komoly bajba kerülnének a jelentős európai társaságok, az Unió a munkahelyek megőrzése érdekében mindeképpen közbelépne, hiszen mintegy 2,2 millió alkalmazott dolgozik közvetlenül az autóiparban, a kapcsolódó iparágakban pedig további tízmillió háztartás érintett. Az elemző szerint nemzeti szintű csomagok létrehozása nem lenne célravezető, Magyarországon semmiképp nem számít ilyesmire.
Fokasz Oresztész
