Ha a munkavállaló kiküldetésben teljesített munkavégzést, akkor az ő károsodásáért az a munkáltató tartozik felelősséggel, aki - vagy akinek képviselője - a munkáltatói jogokat gyakorolta, ha jogszabály vagy megállapodás kifejezetten másként nem rendelkezik. (Ez a kérdés főként fő- és alvállalkozások esetén bír jelentőséggel, amikor az alvállalkozó munkavállalói fölött ideiglenes jelleggel - a munkafeladat elvégzése erejéig - a fővállalkozó vagy annak munkavállalója gyakorolja a munkáltatói jogokat (például többlakásos társasházak építésekor az egyes lakásokban végzendő speciális szerelési munkálatok esetén az építési fővállalkozó "kölcsönveszi" az alvállalkozó villanyszerelési vagy asztalosipari munkákat végző mesterembereit stb.).
c.) "Okozat"
A baleset, a betegség vagy az egyéb hátrány és a kár között ok-okozati összefüggésnek kell fennállnia. (Ugyanis ha van baleset vagy hátrány, de nincs kár (a munkavállaló oldalán), akkor nincs kártérítési igény. Ha például tényleg összedőlt a szerelőcsarnok (balest miatt), de a munkavállaló karcolás nélkül "megúszta", akkor vele szemben nincs kártérítési kötelezettsége a munkáltatójának.)
Ok-okozati összefüggésről akkor beszélünk, ha a baleset stb. indította el vagy mozdította elő azt a folyamatot, ami a károsodáshoz vezetett. Ez azt jelenti, hogy ha nincs baleset, akkor kár sincs. Ha a kár "amúgy" is bekövetkezett volna, akkor nem áll a balesettel ok-okozati összefüggésben.
A polgári jogban emellett olyan "tulajdonsága" is van az ok-okozati összefüggésnek, mint "előre-láthatóság". Tehát az esemény bekövetkezésekor vagy bizonyos magatartás tanúsításakor előre lehet számolni azzal az oksági folyamattal, amely a kárhoz vezet. (A lazán összeeszkábált állványzatot valószínűleg darabokra tépi a vihar vagy egy erősebb szél és a szemben levő üzletbe szórja. Ha nem adok védőruhát a savakkal-lúgokkal dolgozó munkavállalónak, akkor az vagy nem fog engedelmeskedni, vagy marni fogja a bőrét a veszélyes anyag.)
Az ok-okozatiösszefüggés lehet közvetlen (vegyipari munkás halála az általa tisztított berendezés hibájából adódó lúgos vízzel való leforrázás következtében) vagy közvetett (vegyipari munkás feleségének idegösszeroppanása megözvegyülése miatt és ebből adódó tartós keresőképtelensége). (Másik példa a közvetett kárra: bokatöréses munkahelyi balesetből eredő mozgáskorlátozottság nyomán föllépő magas vérnyomás.) Hozzá kell tennünk, hogy a közvetett kár esetében nem mindig áll fönn az előreláthatóság szempontja, amint a példák mutatják.
Mikor felelős a munkáltató?
A munkavállalók és a munkáltatók felelőssége sok esetben összefügg. Amennyiben például a munkáltató nem teremt meg bizonyos feltételeket, nem tesz meg szükséges intézkedéseket, úgy ez a munkavállaló felelősségére (csökkentő vagy elimináló) hatással lehet. Vagyis a munkavállaló felelősségében alkalmanként tényező lehet a munkáltató felelőssége.
