Mit tegyél, ha nem vettek fel sehova?

Július 26-án kedd este a felvi.hu-n kerültek nyilvánosságra a 2016 szeptemberében induló szakokra az egyetemi felvételi ponthatárok.

 

 

A 2016. szeptemberi képzésekre a rendes felvételi eljárásban felvételt nem nyert jelentkezők a pótfelvételi eljárás során jelentkezhetnek újra 2016. augusztus 7-ig.

 

A felvi.hu információ szerint a 2016. évi felsőoktatási pótfelvételi eljárásban csak azok vehetnek részt, akik nem jelentkeztek a 2016. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során vagy jelentkeztek, de nem lett elegendő pontjuk, s így egyik általuk megjelölt felsőoktatási intézménybe sem sikerült a felvételijük.

 

A jelentkezés és eljárás továbbra is az elektronikus felvételi rendszeren keresztül történik, továbbá fontos még azt is tudni, hogy a póteljárásban meghirdetett képzések többnyire önköltségesek lesznek majd.

 

Amennyiben az adott képzés az általános felvételi eljárás során nem indult önköltséges finanszírozási formában, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál, vagyis alapképzési szakok, osztatlan mesterképzések esetén 280 pontnál, felsőoktatási szakképzés esetén 240, mesterképzések esetén 50 pontnál.  Abban az esetben, ha szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették, akkor viszont a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 26-án meghatározott ponthatárnál.

 

A pótfelvételi ponthatárainak megállapítása várhatóan 2016. augusztus 25-én lesz.

 

 

Amennyiben valakit nem vettek fel valamely alap- vagy mesterszakra, még mindig rendelkezésre áll a felsőoktatási szakképzésre való jelentkezés lehetősége. Ezek a képzések valamely szakma elsajátítását teszik lehetővé, illetve jó alapozók lehetnek az egyetemi szakokra való bekerülést megelőzően is.

 

A felsőoktatási szakképzést (régebben felsőfokú szakképzés néven futottak, de azóta kikerültek az Országos Képzési Jegyzékből, OKJ) már csak egyetemek és főiskolák indíthatnak, a felvételi ugyanakkor az általános felvételi eljárással párhuzamosan, közel ugyanazokkal a szabályokkal történik. Ez a képzési forma felsőfokú szakképzettséget biztosít, de nem minősül felsőfokú végzettségi szintnek, mint például az alapszak, tehát a hallgatók nem diplomát, hanem oklevelet kapnak záróvizsga után.

 

A jelentkező hallgatók jelentős része ráadásul államilag támogatott képzésben tudott a tavalyi felvételiket követően tanulni, míg a felsőoktatási szakok esetében a pótfelvételi eljárás jórészt költségtérítéses képzésekre terjed ki. A felsőoktatási szakképzés esetében a felvételhez kötelezően megszerzendő legalacsonyabb ponthatár némileg alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakok esetében. Ez a mostani felvételi eljárásban 500-ból 240 pont megszerzését igényelte. Ezt a ponthatárt tehát emelt szintű érettségik letétele nélkül is el lehet érni.

 

Az idei felvételi adatok alapján a 2016 szeptemberében induló felsőoktatási képzések közül a legnépszerűbbek a:

Tavaly június óta már két szakképesítést is meg lehet ingyenesen szerezni az OKJ-ből választható oktatott szakmák közül, ráadásul a nappali rendszerű szakképzésbe 25 éves korig lehet bekapcsolódni. 25 éves kor felett is lehet ingyenes, de csak esti, levelező vagy távoktatás formájában. A költségmentesség nem függ attól, hogy van-e már diplomája a jelentkezőnek, ugyanis akkor is részt lehet benne venni ilyen formában, ha éppen felsőoktatási tanulmányokat folytat.

 

Emellett az első szakképesítés megszerzésének képzési ideje alatt nappali tagozatos diákigazolványt, 20 éves korig családi pótlékot, illetve hiányszakma tanulása esetén, havi 10-30 ezer forintos ösztöndíjban is részesülhetnek a hallgatók.

 

Két év helyett egy év alatt is meg lehet már szerezni a szakmát, esti munkarendben, heti 35 órában, amihez szintén jár szociális juttatás, például családi pótlék, családi adókedvezmény, árvaellátás, illetve estis diákigazolvány.

 

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal adatai szerint 2016 első és második negyedévében eddig összesen 625-en vizsgáztak valamely szakmacsoportban, amelyek közül a legnépszerűbb a művészet, közművelődés, kommunikáció, továbbá az építészet szakmacsoportok voltak. Ezek közül a vizsgált időszakban 101-en tettek vizsgát alkalmazott grafika szakon, 95-en kőműves szakmát szereztek, 69-en pincér képesítést kaptak, 56-an számítógépes adatrögzítő szakon vizsgáztak, 47-en pedig közterületfelügyelők lettek.