Még a közepes és magas éves jövedelemkategóriába tartozó magyarok is tartanak a nyugdíjas évektől. A közepes jövedelműek 41 százaléka nagyon vagy valamelyest pesszimista azzal kapcsolatban, hogy neki és partnerének, illetve házastársának lesz elegendő pénze arra, hogy egészségügyi kiadásait fedezze idős korában. A magas jövedelmi kategóriába tartozó válaszadók 28 százaléka állította ugyanezt – derült ki az Aegon harmadik nemzetközi nyugdíj-felkészültségi felméréséből.
A közepes jövedelműek ötöde, a magas jövedelműeknek pedig tizede kifejezetten pesszimista ebben a kérdésben. Előbbieknek csupán 15 százaléka nagyon optimista, utóbbi kategóriában ugyanez az arány 21 százalék. "Figyelembe véve a globális és európai trendeket, illetve a közismert tényt, hogy öregedő társadalomban élünk, nem engedhetjük meg magunknak, hogy tétlenül végignézzük az állami, felosztó-kirovó típusú nyugdíjrendszerek majdani összeomlását, és kizárólag az államtól várjuk majd a segítséget. Az időskori szabadságunkat öngondoskodással válthatjuk meg" - mondta Szanyi Bálint, a Prémium Üzletág Kiemelt Nyugdíjbiztosítási szakértője.
A jól keresők hetede is a gyerekeire támaszkodna
Az Aegon nyugdíjkutatási eredményeiből az is kiolvasható, hogy a közepes éves jövedelemmel rendelkezők csaknem negyede (24 százalék) úgy véli, nyugdíjas korában szüksége lesz gyermekei anyagi támogatására. A magas éves jövedelműek 15 százaléka gondolja, hogy gyermekeitől kell majd támogatást kérnie, 6 százalékuk valamely másik családtagra számít. Magas a bizonytalankodók aránya: a közepes jövedelműek 41 százaléka nem tudja megmondani, lesz-e szüksége anyagi támogatásra, a magas jövedelműeknek több mint negyede (26 százalék). A közepes jövedelműek mindössze alig harmada (31 százalék) állította, hogy biztosan nem lesz szüksége más támogatására idős korában. A magas jövedelműek negyede vélekedett ugyanígy.
A közepes jövedelműek 55 százaléka szerint partnerük, házastársuk anyagi támogatása nagyon vagy rendkívül fontos lesz majd a nyugdíjas évek során. Még a magas jövedelműek több mint fele (53 százaléka) is így vélekedik.
"Az eredmények már csak azért is lehangolóak, mert ebben az összesítésében a jelenleg alacsony jövedelműnek számító válaszadók adatai nem szerepelnek. Az általuk adott válaszok tovább rontanák a képet, ami egyértelműen arról árulkodik, hogy még a magas fizetéssel rendelkező magyarok nagy részének is kétségei vannak saját időskori anyagi biztonságukkal kapcsolatban. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy lehetőség szerint minél előbb elkezdjünk összegyűjteni a megtakarításokat a nyugdíjas évekre" - hívta fel a figyelmet Havas Gábor, az Aegon Magyarország Prémium Üzletágának vezetője.
Alacsonyabb életszínvonallal számolunk
Nem az Aegon felmérése az egyetlen, amely nehéz nyugdíjas éveket vetít előre. Korábban a Generali Biztosító reprezentatív felmérése azt állapította meg, hogy a magyarok csupán 5 százaléka gondolja azt, hogy fenn fogja tudni tartani jelenlegi életszínvonalát a nyugdíjából. A megkérdezettek 22 százaléka szerint nyugdíjuk egy alacsonyabb, de elfogadható életszínvonal fenntartására lesz csak elég. Az aktív felnőttek legnagyobb része (47 százalék) azonban úgy gondolja, egyáltalán nem fog tudni megélni majd nyugdíjas éveiben.
A felmérés eredményei azt mutatják, összességében a felnőttek jelentős többsége, 95 százaléka számít arra, hogy nyugdíjasként anyagi lemondásokra kényszerül majd. A legtöbben – a válaszadók 75 százaléka – terveik szerint kevesebbet utaznak majd, hogy kijöjjenek nyugdíjukból. Sokan gondolják úgy (67 százalék), hogy nem lesz lehetőségük családjuk anyagi támogatására, 60 százalékuk szerint a ruházkodás mennyiségén és minőségén is spórolni kényszerülnek majd.
Kedvezőtlen demográfiai folyamatok
Az már korábban ismert volt, hogy a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének népesség-előreszámításai szerint a következő 10 évben, 2014 és 2024 között mintegy 412 ezerrel csökken majd Magyarország teljes népessége, ám ennél jóval, csaknem 40 százalékkal lesz nagyobb mértékű a fogyás (mintegy 579 ezer fő) az aktív életkorúak, a 20–64 évesek körében. Ezzel párhuzamosan, 2020-ig az újszülöttek várható élettartama a fiúk esetében a 2009-ben számított 69 évről 71–74 évre, a leányoknál pedig 78 évről 79–82 évre emelkedik.
A következő években tehát a nyugdíjasok aktív korúakhoz viszonyított aránya jelentősen megemelkedik, ráadásul az eltartottak hosszabb élettartamuknak köszönhetően tovább részesülnek majd társadalombiztosítási ellátásban. A trend persze nem újkeletű: míg például 1980-ban Magyarországon 4 aktív keresőre még csak 2 nyugdíjas jutott, addig 2013-ban 4 aktív kereső már 3 nyugdíjast tartott el. A nem is olyan távoli jövőben, 2050-re 4 aktív keresőnek nagy valószínűséggel már 6 nyugdíjasról kell majd gondoskodnia.
A megoldási ötletekből sincs hiány
A helyzet aggasztó, így mind az államnak, mind az egyéneknek célszerű lenne minél előbb lépni a megoldási lehetőségek irányába. A nyugdíjrendszer kapcsán rendszeresen jelennek meg szakértői anyagok, amely a következő főbb elveket követik.
- Erősíteni az öngondoskodást. A magánnyugdíj-pénztárak felszámolása után bizalmatlanság volt tapasztalható. Hiába maradtak meg az önkéntes pénztárak, és támogatják az ide történő befizetéseket az adótörvények, idő kell, hogy az emberek szembesüljenek azzal, leginkább magukra (illetve ahogy a fent idézett kutatás is jelezte, a családjukra) számíthatnak. Sajnos a magyar munkavállalók többsége nincs abban az anyagi helyzetben, hogy képes legyen rendszeresen megtakarítani.
- A korhatár növelése. Ez a folyamat idén elkezdődött, első lépcsőben az 1952-ben születetteknek kell egy fél évet ráhúzniuk, ők már csak 62,5 évesen élvezhetik majd a nyugdíjat. Aztán minden évben egy fél évvel tolódik a nyugdíjkorhatár. Az 1957-ben születetteknek pedig már 65 éves korukig kell majd dolgozniuk.
- Az aktívak számát növelni. Talán ez a legnehezebb, hiszen a legnépesebb középkorú csoport, az úgynevezett Ratkó-unokák (az 1973-78 között születettek) lassan kicsúsznak a szülőképes korból, utánuk pedig már jelentősen "kisebb évfolyamok" következnek. Természetesen számos ötlet van arra vonatkozólag, hogy hogyan lehetne ösztönözni a gyermekvállalást, az utóbbi időben akár az adózási, akár a szociálpolitikai intézkedéseket nézzük több pozitív döntés született. Ám a negatív trend egyelőre csak lassult, de nem fordult meg.
mfor.hu
